Megszólalt a magyar külügy Snowden ügyében

Hozzátette, az idegenrendészeti törvény arról is rendelkezik, hogy egyedi esetekről, azaz arról, hogy bárki bárhol, bármikor menedékkérelmet adott be, nem adható információ.Kaleta Gábor ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI érdeklődésére, hogy a washingtoni szervek titkos adatmegfigyelési gyakorlatáról adatokat kiszivárogtató, Moszkvában tartózkodó Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses alkalmazottja sajtóhírek szerint több mint 20 országtól kért menedékjogot.Washington kémkedés vádjával elfogatóparancsot adott ki Snowden ellen. A WikiLeaks kiszivárogtató portál szerint a 30 éves férfi a következő országoktól kért menedéket országok: Izland, Ecuador, Kuba, Venezuela, Brazília, India, Kína, Németország, Franciaország, Norvégia, Ausztria, Bolívia, Finnország, Olaszország, Írország, Hollandia, Nicaragua, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország és Svájc.Eddig a lengyel, a finn, a norvég, a német, az osztrák, a svájci és a spanyol hatóságok egyaránt azt közölték, hogy nem áll szándékukban menedékjogot biztosítani a kiszivárogtatónak, mivel törvényeik szerint külföldről nem lehet menedékjogot kérni. Snowden, aki több mint egy hete menekült Moszkvába, a repülőtér tranzitzónájában tartózkodik. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő elmondta, hogy Snowden Oroszországban szándékozott ugyan maradni, de erről a tervéről lemondott. A szóvivő beszámolója szerint Snowden azt mondta, hogy miután megismerte Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit a menedékjog megadásához, már nem kíván Oroszországban maradni. Putyin azt a feltételt szabta, hogy Snowden mondjon le minden olyan tevékenységről, amellyel kárt okozna az Egyesült Államoknak, erre azonban az amerikai nem hajlandó.Edward Snowden ügye John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi brunei tárgyalásán is szóba került, de a felek nem közölték, megállapodtak-e valamiben.