A lap úgy értesült, hogy akárcsak húsz évvel ezelőtt, II. Albert koronázásakor, a szélsőjobboldali flamand párt, a Vlaams Belang (VB, Flamand érdek) képviselői Fülöp ünnepélyes hivatalba lépésekor sem lesznek jelen, mondván: nincs ott keresnivalójuk. Emellett a VB képviselői nyílt vitát követelnek a királyság intézményének és az uralkodó jogköreinek jövőjéről.

A mérsékeltebb, szintén jobboldali flamand nacionalista párt, az Új Flamand Szövetség (N-VA), ugyanúgy a királyság eltörlését és Flandria függetlenségét támogatja, szerdán két olyan javaslatot terjeszt a szövetségi törvényhozás elé, amely jelentősen csökkentené a király jogköreit, például korlátozná, hogy milyen jogai vannak az uralkodónak a szövetségi kormány megalakulásával kapcsolatban - ismerteti a napilap.

A jelenlegi államberendezkedésben, a társadalmi-politikai konszenzus alapján a király személye tartja össze a francia ajkú vallonokból, a hollandul beszélő flamandokból, a brüsszeliekből és a német nemzeti kisebbségből álló Belgiumot. Ezt egyszerűsítve a legtöbben úgy szokták megfogalmazni, hogy a vallonok, flamandok és németek között a király az egyetlen igazi belga. 

A szövetségi kormány megalakításában - amely a legutóbb több mint 500 napon át húzódott - komoly konzultációs, egyeztető, időnként már-már békítő feladat hárul az uralkodóra.

A szövetségi képviselőházban a legtöbb képviselővel rendelkező, mégis ellenzéki N-VA mintegy 40 ponton módosítaná a belga alkotmányt, a változtatások pedig közvetve vagy közvetlenül jobbára a monarchia intézményét érintenék. A módosításokat előterjesztő képviselők egyelőre csak társadalmi vitát akarnak kezdeményezni elképzeléseikről, az államberendezkedés módosítását pedig az egyébként is napirenden lévő államreform keretében rendeznék. Így a közvéleménynek is van ideje felkészülni a változásokra, az embereknek lesz idejük véleményt formálni a javaslatokról - vélik a flamand képviselők a La Libre Belgique beszámolója szerint.