A Der Spiegel című hírmagazin azt írta, hogy az NSA egykori külsős munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok alapján "aligha tartható" a német kormányzati álláspont, miszerint a kormány és a titkosszolgálatok nem tudták pontosan, mivel foglalkozik az NSA, és csak a sajtóból értesültek a titkos adatgyűjtő programokról. 

A Snowden-féle anyagok szerint a német szolgálatok az NSA "kulcsfontosságú partnerei". Az amerikai szerv a német külföldi hírszerző szolgálattal (BND), az alkotmányvédelmi hivatallal (BfV) - vagyis a belső elhárítással -, és a belügyminisztérium egy háttérintézményével, az információs technológia biztonsági vetületeivel foglalkozó szövetségi hivatallal (BSI) dolgozik együtt.

A Der Spiegel által tanulmányozott anyagok szerint az NSA a BfV rendelkezésére bocsátotta az egyik legfejlettebb kémprogramját, az XKeyscore-t, amely a digitális kommunikáció szinte totális megfigyelésére alkalmas. A hetilap korábban arról számolt be, hogy Németország az NSA megfigyelési programjainak kiemelt célpontja, és az amerikai szakemberek havonta félmilliárd üzenetet, beszélgetést, videót, fotót - a németországi eredetű digitális kommunikáció egészét - megfigyelik és elemzik.

Ennek a munkának az XKeyscore az egyik "szerszáma", 2012 decemberében például a félmilliárdból 180 millió adatcsomagot ezzel a szoftverrel vizsgáltak - írta a német lap. A program használatát a BND munkatársai tanították be a BfV-s kollégáknak - tették hozzá.

A BND Afganisztánban az NSA "legszorgalmasabb partnere" - idézett a Der Spiegel a Snowden-aktából. Az anyagokból kiderül az is, hogy a BND a titkosszolgálati információcsere lehetőségeinek bővítése céljából megpróbálta rávenni a berlini kormányt az adatvédelmi szabályok lazítására, és 2012-ben "kockázatot is vállalt" azért, hogy kielégíthesse az amerikai partner információigényét. 

A személyes kapcsolat is intenzív, az idén májusban például alig néhány héttel a Snowden-féle botrány kirobbanása előtt ellátogatott az NSA központjába a német belügyminiszter, a BfV elnöke és a BND 12 munkatársa. Ugyancsak májusban az NSA igazgatója Berlinbe látogatott, és tárgyalt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatalban is.

Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke a beszámolóra reagálva a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta, hogy a német belső elhárítás csak teszteli és nem használja az NSA szoftverjét. Gerhard Schindler, a BND elnöke a lapnak azt mondta: nem igaz, hogy milliós nagyságrendben jutnak német adatok az NSA-hoz a BND közreműködésével. A szolgálat tavaly csupán néhány esetben adott át német állampolgárokra vonatkozó adatokat az amerikai partnernek - tette hozzá.

Glenn Greenwald brit újságíró, aki júniusban a The Guardian című lapban elsőként közölte Snowden nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásait, csütörtökön az ARD német közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy napokon belül újabb leleplezések várhatók az amerikai informatikustól a hozzá és a Der Spiegel egy munkatársához eljutott dokumentumok révén.

A hét végén a Der Spiegel mellett a Focus című hetilap is írt az NSA és Németország kapcsolatáról. A lap szerint a német belügyminisztérium több mint 20 éve tudja, hogy az NSA széles körű megfigyelési tevékenységet végzett az egykori NSZK-ban. Ez az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság, a Stasi archívumában talált anyagokból derül ki, amelyek szerint az NSA-nak egyebek között közvetlen hozzáférése volt az NSZK népességnyilvántartó rendszeréhez, és állami intézmények mellett vállalatok tevékenységét is figyelemmel követte. A Stasi egy amerikai forrástól jutott a mintegy 13 ezer NSA-dokumentumhoz, amelyeket az újraegyesített Németország belügyminisztériuma 1992-ben átadott az amerikai hatóságoknak - írta a Focus.

Az utóbbi évek fejleményeiről Michael Hayden, az NSA korábbi igazgatója a ZDF német közszolgálati televízónak elmondta: az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után jelentősen kiterjesztette a hírszerzési együttműködést az európai szövetségesekkel. "Nagyon nyíltak voltunk a barátainkkal" - mondta Hayden, aki 1999-től 2005-ig vezette az NSA-t. A szakember úgy vélte, nehezen érthető a digitális kommunikáció megfigyelése körüli németországi vita, hiszen "minden állam kémkedik, és minden modern állam végez elektronikus hírszerzési tevékenységet".

Hayden szavai alapján a német állambiztonsági szolgálatok a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciós kormányzása alatt is együttműködhettek az NSA-val, és ez a munka folytatódhatott a konzervatív CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója - 2005-2009 - idején, majd a konzervatívok és a liberális FDP 2009-ben kezdődött közös kormányzása alatt, vagyis a Baloldalt kivéve valamennyi parlamenti párt volt kormányon akkor, amikor szorossá vált a kapcsolat az NSA és a német szervek között.

Németországban a náci Gestapo és a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, az SPD 25 százalék körül áll.