Ha bűnösnek találták volna az ellenséggel való összejátszásban, Manninget életfogytiglanra ítélhették volna.

Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bűnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól.

A bíró szerint Manning akár 100 évnél is hosszabb börtönbüntetésre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni. A Washingtontól nem messze fekvő Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdődött.    

Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010. áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban.

Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak - hiszen kiképezték rá -, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyűjtésére merényleteik előkészítéséhez.

Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot. Ő maga azt állította, hogy direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak.

Manning beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.