A szerdai hivatalos bejelentés szerint a leletet Francisco Estrada-Belli guatemalai régész, a Tulane Egyetem Antropológiai Karának professzora tárta fel csapatával együtt az ország északi részén fekvő Peten tartományban. "Ez olyan rendkívüli felfedezés, amely csak egyszer fordul elő egy régész életében" – hangsúlyozta a lelet jelentőségét Eastrada-Belli.

A régészcsoport egy Kr. u. 600-ból származó maja piramisban bukkant a frízre júliusban. "Nemcsak csodálatos műalkotás, hanem sok információval is szolgál az épület jelentőségéről és szerepéről, éppen arról, amit kutatunk" – mondta a professzor.

A 8 méter hosszú és két méter magas dombormű három, gazdag ornamentikával kifaragott központi figurát ábrázol, amelyek szörnyek fején ülnek. Az istenségek és istenített uralkodók alakja mellett a nevük is szerepel. A fríz alján futó feliratot Alex Tokovinine, a Harvard Egyetem szakértője fejtette meg, aki közreműködött a prekolumbiánus feltárási helyszínen, Holmulnál folyó archeológiai kutatásokban.   

Tokovinine szerint a piramist Ajwosaj, a közeli Naranjo városállam uralkodója, a nagy hatalmú Kaanul-dinasztia hűbérese építette.

David Stuart, a maja feliratok szakértője, a Texas Egyetem tudósa "kitűnőnek" értékelte a fordítást, ugyanakkor óvatosabban fogalmazott a fríz jelentőségével kapcsolatban, amit a guatemalai kormány "az eddigi leglátványosabb frízként" jellemzett.

Mint kifejtette, a lelet valóban lenyűgöző, szuperlatívuszokban azonban nem fogalmazna róla. "A maja építészetnek vannak olyan épületei, amelyek ilyen csodálatosak, ha nem csodálatosabbak" – utalt a hondurasi Rosalila templomra és arra az épületre, amelynek feltárását tavaly kezdték meg Guatemalában, Xultun romjainál.

A guatemalai elnök, Otto Perez Molina szerdán tüntette ki az ország legrangosabb elismerésével a National Geographic Societyt a maja civilizációval kapcsolatos kutatásaiért. A társaság Estrada-Belli kutatásait is támogatta.