Hétfő hajnali értesülések szerint az előző napi szavazás békésen zajlott, ami mindenekelőtt a rendkívül erőteljes biztonsági intézkedéseknek tulajdonítható.

Két hete, július 28-án az első fordulóban Ibrahim Boubacar Keita egykori kormányfő győzött, de nem jutott abszolút többséghez: a szavazatok 39,2 százalékát szerezte meg. Soumalia Cissé korábbi pénzügyminiszter a szavazatok 19,4 százalékával a második lett, így ő lett a második fordulóban Keita kihívója. Megfigyelők szerint a fő esélyes a volt miniszterelnök.

A vasárnapi szavazás előtt mindkét jelölt azt hirdette, hogy megválasztása esetén mindenekelőtt a háború sújtotta észak gazdasági felzárkóztatására törekedne. A jelöltek hangoztatták azt is, hogy tiszteletben tartják az eredményt, és az esetleges vereséget is elfogadnák.

Az elnökválasztásnak az a tétje Maliban, hogy helyreállítsa a törvényes, alkotmányos rendet a 2012. márciusi puccs után. Az azt követő zűrzavaros időkben került Mali északi része - eleinte a tuareg népcsoporttal szövetségben, majd azt is háttérbe szorítva - különböző, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges iszlamista csoportosulások uralma alá. Ez utóbbiak később megindultak dél felé, az egész ország elfoglalására.

Ennek veszélyét hárította el Franciaország január eleji katonai beavatkozása. A franciáknak - és néhány más afrikai állam később csatlakozó csapatainak - sikerült visszafoglalniuk Mali északi körzeteit, a nemzetközi közösség pedig nem tiltakozott a francia beavatkozás ellen, mert félő volt, hogy az iszlamisták Malit az al-Kaida egyfajta hátországává változtatják Afrika közepén.

A nyugat-afrikai ország területe 1 240 192 négyzetkilométer. Tengerpartja nincs, északon és középen a Szahara része, a 12 milliós lakosság legnagyobb része délen, a Niger és a Szenegál folyók völgyében él.