Kémkedést tiltó egyezményt kötne az USA és Németország

Ronald Pofalla (CDU) a titkosszolgálatokat a törvényhozás részéről felügyelő parlamenti ellenőrző testület (PKG) zárt ülése után elmondta: az amerikai kezdeményezésre kezdődő tárgyalásokkal egyedülálló lehetőség kínálkozik arra, hogy kialakítsák a nyugati világ titkosszolgálatainak működését a jövőben szabályozó elveket. Hozzátette: a szolgálatok között már elindultak az egyeztetések, a megállapodás kidolgozását célzó konkrét tárgyalások pedig még augusztusban elkezdődnek.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjairól nyilvánosságra került információkkal kapcsolatban hangsúlyozta: az amerikai és a brit szolgálatok írásban biztosították Németországot, hogy a német törvényeknek megfelelően jártak el a Németországot érintő tevékenységük során. A külföldi szolgálatok nem sértik német állampolgárok jogait - szögezte le a miniszter.

A mindig zárt ülésen - és a német parlament egy speciális, lehallgatásbiztos helyiségben - tanácskozó PKG másodszor hallgatta meg Pofallát az NSA botrányának német vonatkozásairól. Az öt órán át tartó ülés után a testület ellenzéki szociáldemokrata vezetője, Thomas Oppermann úgy vélekedett, az Egyesült Államok az egymás elleni kémkedés betiltásának ajánlatával beismerte, hogy valóban végzett Németország vagy más európai ország ellen irányuló titkosszolgálati tevékenységet. Hozzátette: nem helyes, hogy titkosszolgálati vezetők tárgyalnak az egyezményről, jobb lenne, ha a kormányzati irányítása alá helyeznék a folyamatot. 

A Der Spiegel című hetilap az NSA egykori munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok alapján a vasárnap megjelent számában azt írta, hogy az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Washington további nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Ebbe a csoportba tartozik Németország és számos további európai állam.

A Der Spiegel a júniusban kiszivárogtatott dokumentumok alapján korábban egyebek mellett arról is beszámolt, hogy az NSA a német külföldi hírszerzés (BND) közreműködésével százmilliós nagyságrendben rögzített német vonatkozású távközlési adatokat. Ezzel kapcsolatban a német kormányzat azt hangsúlyozza, hogy a hazai szolgálatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően működnek együtt az NSA-val. Ronald Pofalla a PKG hétfői ülése után kiemelte, hogy a BND és az NSA közös munkája révén hetente több olyan támadást sikerül meghiúsítani, amelyet az Afganisztánban harcoló nemzetközi erők ellen terveztek.

Az NSA botránya a szeptemberi németországi parlamenti választást felvezető kampány témája lett. Az ellenzéki pártok a kormány szemére vetik, hogy nem tesz eleget az ügyek feltárásáért. A kormánypártok az utóbbi napokban azzal kezdtek védekezni, hogy a német-amerikai titkosszolgálati együttműködés az 1998 és 2005 közötti szociáldemokrata-zöldpárti kormány idején kezdődött. Frank-Walter Steinmeier akkori kancelláriaminiszter szerint az együttműködés abból fakad, hogy Németország a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után szolidaritást vállalt a NATO-partner Egyesült Államokkal, de a megállapodások nem bővítették, hanem éppen hogy szűkítették a németországi kommunikáció amerikai titkosszolgálati megfigyelésének lehetőségeit. 

Steinmeier jelezte, kész beszámolni a titkosszolgálatokat érintő miniszteri tevékenységéről a parlamenti bizottság előtt. A PKG végül úgy döntött, hogy egyelőre nem hallgatják meg a szociáldemokrata politikust. Ezt azzal indokolták, hogy nincs elég idő a felkészülésre. A szociáldemokraták felháborodva reagáltak a döntésre, Steinmeier azt mondta, a Merkel-kormány "a tisztánlátás helyett a ködösítésre törekszik".