A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Maryland állambeli Fort Meade laktanyában folyó bírósági tárgyalás záró szakaszában az ügyvédek helyi idő szerint hétfőn az egykori elöljárók felelősségére mutattak rá, hangoztatva, hogy azok nem vették figyelembe védencük dühkitöréseit, illetve általánosságban labilis pszichés állapotát. Jogi szakértők szerint az ügyvédek mindenekelőtt azt igyekeztek kidomborítani, hogy Manninget nem is szabadott volna Irakba küldeni.
A 25 éves közlegény egyik korábbi parancsnoka a tárgyaláson a többi között beismerte: nem tudott arról, hogy Manning Irakban egy pszichológiai tanácsadás során átugrott egy asztalon és meg kellett fékezni őt. Egy másik korábbi felettes pedig elmondta: helyettese azt az értékelést adta, hogy a közlegény nehezen tudott szót érteni a többiekkel. A védelem utalt ezekre az esetekre, továbbá egy olyan belső vizsgálatra is, amelynek során Manningot elöljárói "gyengének" minősítették.
Az amerikai katonai bíróság július végén Bradley Manningot felmentette a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás vádja alól. Ugyanakkor bűnösnek ítélte őt a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól. Az illetékes bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták.
A per 2012. február 23-án kezdődött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010 áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt 2010 májusában tartóztatták le Irakban.
Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató volt, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot. Ő maga azt állította, hogy direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak.
Manning beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Ítélet augusztus végén várható.
