A cseh 1968-ra emlékeztek Prágában

"A rádióért vívott harc a megszállással szemben tanúsított ellenállás jelképévé vált" - emlékeztetett Rusnok a nevezetes helyszínen tartott központi megemlékezésen.1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés erői - köztük magyar katonák - vonultak be szovjet vezetéssel az akkori Csehszlovákiába, hogy elfojtsák a reformokat és megakadályozzák az ország feltételezett kiszakadását a szocialista tömbből. Az invázió után a prágai polgárok vonakodtak átadni a középületeket, s a rádiónál szembeszálltak a megszállók harckocsijaival. A helyszínen ma emléktábla van annak a 15 embernek a nevével, akik meghaltak az ottani barikádokon.Prágai történészek szerint az 1968. augusztusi invázió során - amelyben a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Bulgária haderejének mintegy félmillió katonája szállta meg Csehszlovákiát - összesen 108 civil vesztette életét.Milos Zeman cseh államfő egy másik megemlékezésen az akkori reformer vezetőkre utalva azt hangsúlyozta, hogy 1968 hősei végül elgyávultak, s az átlagembereket nem lehet meghátrálással vádolni, miután az elit, beleértve Alexander Dubceket - Csehszlovákia Kommunista Pártjának akkori első emberét - elárulta őket.Zeman a prágai tavasz leverésének 45. évfordulóján egy olyan kiállítást keresett fel, amelyet az 1970-es években alapított féllegális zenei szervezet, a Jazz Section rendezett.Beszédében az elnök kijelentette, az akkor eseményekből azt a tanulságot kell levonni, hogy az embereknek olyan politikusokra kell szavazniuk, akik nem fogják elárulni őket."Szükségünk volt hősökre 1968 augusztusában, előtte és azután is. Eszményítettük őket, de végül a hősök gyávának bizonyultak - persze tudom, hogy ezek nagyon kemény szavak" - mondta Zeman. "Nincs jogunk meghátrálással vádolni a polgárokat, ha jóval előttük azok, akiket tévesen nemzeti példaképekként csodáltunk, behódoltak a megszállók előtt" - fűzte hozzá a cseh államfő.Név szerint Ludvik Svoboda akkori csehszlovák elnököt, Alexander Dubceket és a prágai tavasz más élharcosait, Josef Smrkovskyt és Zdenek Mlynart említette. Az egyetlen kivétel (aki a megszállás után nem írta alá a szovjetekkel a "normalizációról" kötött moszkvai megállapodást) Frantisek Kriegel volt - mondta Zeman, hozzátéve, hogy ezért mélyen meghajol Kriegel előtt.