Alekszej Puskov a Twitter internetes közösségi oldalon írta, hogy szerinte egy ilyen támadás esetén a nemzetközi közösségnek ezt kellene követelnie a Nobel-békedíj bizottságtól.
Az amerikai elnök 2009-ben részesült az elismerésben "A nemzetközi diplomácia megerősítésért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéséért". A díj odaítélése nagy vitát váltott ki.
Sokan azért nem értettek egyet vele, mert az amerikai elnök egyben főparancsnoka is a hadseregnek, amely Irakban és Afganisztánban is harcolt. Mások úgy gondolták, hogy a békedíj-bizottság a politikust olyan érdemekért jutalmazta, amelyeket 2009-ben, elnöki hivatalba lépésének évében még nem tudhatott magáénak.
Oslóban több ezer ember vonult fel néhány órával azt követően, hogy Barack Obama amerikai elnök átvette a Nobel-békedíjat. A tiltakozók egyik menete a nukleáris fegyverek ellen tüntetett, egy másik szervezet az afganisztáni háború befejezését követelte.
Fidel Castro volt kubai vezető egyenesen cinizmussal vádolta meg az amerikai elnököt a Nobel-békedíj elfogadása miatt, mert szerinte Barack Obama akkor döntött a megtisztelő díj átvételéről, miután elhatározta, hogy folytatja az afganisztáni háborút.
Tavaly egy norvég békeaktivista keresete nyomán a svédországi Stockholm megyei közigazgatási tanács hivatalosan felkérte a Nobel Alapítványt, válaszoljon azokra az állításokra, amelyek szerint a békedíj már nem tükrözi Alfred Nobel, az 1896-ban elhunyt alapító akaratát.
Fredrik Heffermehl norvég békekutató kifogásolta a Nobel-békedíj odaítélését Barack Obamának. Szerinte ugyanis a díj eredeti célja a katonai erő szerepének csökkentése a nemzetközi kapcsolatokban.
