Donald Tusk miniszterelnök szerdán úgy értékelte a reformot, hogy az kedvező lesz a nyugdíjasoknak, az állam számára pedig lehetővé teszi az adósság csökkentését.
"A jelenlegi rendszerről kiderült, hogy nagyon költséges, és jórészt az államadósság növekedésére épül" - mondta Tusk a bejelentést követő sajtótájékoztatón.
Jacek Rostowski pénzügyminiszter szerint a reform eredményeképpen 8 százalékponttal csökken a jelenleg 55,6 százalékon álló GDP-arányos államadósság. A kormánynak így jelentősen megnő a költségvetési mozgástere a lehűlőben lévő gazdaság ösztönzésére. A reform 2014. január 1-jén lép életbe.
Korábbi adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak becslések szerint mintegy 269 milliárd zlotys (1 zloty - 70,50 forint) nettó eszközértékének 51,5 százalékát teszik ki az állampapírok, a többi részvény. Az állampapírok a ZUS nevű társadalombiztosítási alaphoz kerülnek, de a részvényállományhoz nem nyúl a kormány, hogy ne okozzon megrázkódtatást a tőzsdén. A pénztártagoknak három hónapon belül kell nyilatkozniuk, hogy folytatni kívánják-e befizetéseiket a továbbiakban már önkéntes magánnyugdíjpénztárakba.
A lengyel nyugdíjrendszer eddig kétpillérű volt, az állami nyugdíjalapba és a magánynyugdíjpénztárakba való kötelező befizetéseken alapult. A második pillér fennmarad ugyan, de minthogy a befizetés önkéntes lesz, elemzők szerint a magánnyugdíj-pénztári rendszer belátható időn belül tökéletesen marginalizálódik. A pénztárak hevesen tiltakoznak a vártnál jóval radikálisabb reform ellen, azzal érvelve, hogy az piactorzító hatású, és káros az államra nézve is, mert arra ösztönzi a pénztárakat, hogy külföldön keressenek befektetési lehetőségeket. Az ügyben olyan nehézsúlyú szereplők érdekeltek, mint az ING, az Aviva, az Axa, a Generali és az Allianz.
Az 1999-ben bevezetett nyugdíjreform keretében a nyugdíjjárulékot úgy osztották meg, hogy a járulékköteles jövedelem 12,2 százaléka az állami nyugdíjalaphoz, 7,3 százaléka pedig a kötelező magánpénztárakhoz került. Az utóbbi arányt 2011-ben 2,3 százalékra csökkentették, de az idén 2,8 százalékra emelték.
A lengyel devizapiac és állampapírpiac negatívan reagált a hírekre.
