A két államfő találkozója 20 percig tartott. "Nem állva tárgyaltak egymással, hanem fotelekben ülve" - számolt be Usakov. A Kreml képviselője azt is elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok "alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg".

Obama a találkozó után közölte, kedden beszldet intéz a nemzethez, hogy megszerezze a Kongresszus beleegyezését a katonai beavatkozáshoz, de a következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta Obama. Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" felé.

Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Szentpéterváron, a G-20 csúcs záró sajtótájékoztatóján viszont egy esetleges szíriai katonai beavatkozással kapcsolatban azt mondta, szerinte kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet. Az orosz államfő azt is hozzátette, hogy jogtalan lenne egy egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről.

Putyin közölte, hogy szerinte a G-20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.

Az orosz államfő azt is közölte, hogy a Közel-Kelet "destabilizálása" felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana.

Moszkva óva inti a szíriai "vegyi objektumok" megtámadásától az Egyesült Államokat és szövetségeseit - figyelmeztetett pénteken az orosz külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint Moszkvában követik az Egyesült Államokban folyó vitát a szíriai konfliktusba való erőszakos beavatkozásról. "Különös aggodalommal vesszük tudomásul, hogy a csapásmérés lehetséges célpontjai között a katonai infrastruktúra olyan objektumait is számításba veszik, amelyek a szíriai vegyi fegyverkészletek sértetlenségére és biztonságára ügyelnek" - olvasható a közlésben.

A Kreml szerint mindez újabb veszélyes fordulatot jelentene a szíriai válságban, ugyanis súlyosan mérgező anyagok kerülhetnének a levegőbe, fenyegetve a lakosságot és a környezetet egyaránt. "Emellett nem zárható ki, hogy az ilyen meggondolatlan akció következtében a harcosok és terroristák hozzáférhetnek a vegyifegyver-töltetekhez vagy mérgező anyagokhoz. Innen csak egy lépés vezet a vegyi fegyverek elterjedéséhez nem csak Szíriában, hanem annak határain túl is" - vélik az orosz külügyminisztériumban. 

Moszkvában az 1991-es iraki példára emlékeztetnek, amikor a Bagdadtól 70 kilométerre található al-Muszanna katonai létesítményt, az iraki vegyifegyver-gyártás egykori fontos objektumát lebombázták az amerikai légicsapások során. A létesítmény, ahol 2500 szarin ideggázt tartalmazó tüzérségi löveget tároltak, súlyosan fertőzötté vált. Csak most, 20 évvel a történtek után kezdik majd el a mentesítési munkálatokat. 

Szíria és más országok békés lakossága számára a következmények sokkal súlyosabbak lehetnek a vegyi objektumok megtámadása esetén - figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium. 

Szerdán Oroszország arra hívta fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményekkel járna, ha a Szíria ellen kilátásba helyezett csapásban rakétatalálat érné a Damaszkusz mellett lévő nukleáris reaktort. A külügyminisztérium felszólította az ENSZ atomenergia-ügynökségét (NAÜ), hogy sürgősen mérje fel ennek kockázatát, mivel Washington katonai csapást helyezett kilátásba, hogy megbüntesse a szíriai hatalmat a vegyi fegyverek bevetése miatt.