Mohamad Dzsavad Zarifnak a hivatalba lépése óta számított első külföldi útja abba az Irakba vezetett, amellyel országa 1980 és 1988 között véres háborút vívott.

A miniszter újságírói kérdésre bírálta a Szíria elleni katonai készülődést. Kifejtette, hogy "a civilizált országok évtizedekkel ezelőtt törvénytelen cselekedetként utasították el az erő alkalmazását, amikor aláírták az ENSZ alapokmányát".
Az AP amerikai hírügynökség szerint az iráni külügyminiszter bagdadi útja is jelzi a síiták vezette két ország közötti kapcsolatok erősödését. Zarif Bagdadban tárgyal Núri al-Máliki miniszterelnökkel, Oszama an-Nudzsajfi parlamenti elnökkel és Hosjar Zebari külügyminiszterrel. Érkezésekor kifejtette, hogy "iraki testvéreinkkel közösek az aggodalmaink a térségbeli háborús cselekményekkel kapcsolatban". 
Ezt megelőzően az iráni parlament elnöke Teheránban figyelmeztette az EU tagjait egy Szíriai elleni esetleges támadás támogatásával kapcsolatban. Az ISNA iráni hírügynökség jelentése szerint Ali Laridzsáni még szombaton úgy fogalmazott: az amerikaiak nincsenek tudatában annak, hogy ennek a válságnak a kezdete talán egyszerűnek tűnt ugyan, ám a vége pokolivá válhat. Hozzáfűzte, hogy egy háború Szíriában "olyan bozóttüzet eredményezne a térségben, amelyet az EU nem tudna véglegesen eloltani".