Ilja Pjanzin az eljárás során elismerte bűnösségét és vádalkut kötött az orosz hatóságokkal. Így a maximálisan kiszabható büntetést csökkentették. Az ügyészség 15 évet kért Pjanzinra. 

A férfit Ukrajna adta ki Oroszországnak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tavaly márciusban emelt vádat Pjanzin és egy Adam Oszmajev nevű, Groznijból, a csecsen fővárosból származó férfi ellen azzal, hogy ők "Oroszország vezetőinek fizikai megsemmisítése céljával" 2011-ben terrorcsoportot hoztak létre. Egy harmadik társuk egy váratlan robbanásban halt meg. 

A moszkvai városi bírósági ítéletének indoklása szerint a kazah állampolgárságú férfi és bűntársai Doku Umarovnak, az észak-kaukázusi Imarat Kavkaz (Kaukázusi Emirátus) nevű illegális fegyveres csoport vezetőjének utasításait követték. Umarov bosszúból akarta megöletni tavaly márciusban Vlagyimir Putyint. 

A merényletet a három férfi az ukrajnai Odesszában készítette elő. Ott próbálták ki azokat a robbanóeszközöket, amelyekkel a Vlagyimir Putyint szállító gépkocsikonvojt akarták megtámadni. Azzal is számoltak, hogy a testőrök át akarják majd ültetni az államfőt egy másik autóba, s abban a pillanatban egy másik pokolgépnek is fel kellett volna robbannia. 

A moszkvai városi bíróság azt is megállapította, hogy a merénylők több robbanószerkezetet is kipróbáltak, de azokat nem találták elég hatékonynak. Egy újabb pokolgép készítésekor halt meg harmadik társuk, Ruszlan Madajev az odesszai lakásukban. Ekkor fogták el Ilja Pjanzint a rendőrök.

Alekszandr Zamasnyuk bíró szerint a kazah állampolgárságú férfi a vádalku valamennyi feltételét teljesítette, és nem csak a Vlagyimir Putyin ellen 2012-ben tervezett, hanem a Ramzan Kadirov csecsen elnök elleni 2007-merénylet felderítésében is közreműködött. 

Tavaly február 27-én, az orosz elnökválasztás előtt hat nappal a Pervij Kanal televíziós csatorna számolt be elsőként arról, hogy az akkor még elnökjelölt Vlagyimir Putyin ellen merényletet akartak elkövetni és a kitervelőket elfogták Odesszában. Putyint 2012 májusában harmadszor is beiktatták államfői posztra. 

A merényletkísérlet hírében annak idején több politológus is kételkedett, mondván, hogy a Kreml azzal csak az orosz elnök népszerűségét akarta növelni.