Ez volt a legnagyobb Amerika-ellenes megmozdulás azóta, hogy Raúl Castro 2006-ben átvette a hatalmat fivérétől, a karibi szigetországot közel öt évtizedig irányító Fidel Castrótól. 

Havannában, Camagüeyben, Santiagóban és több más városban az emberek sárga szalagot kötöttek zászlórudakra, az autók antennáira, lámpavasakra, erkélyekre és fákra. René González - az egyik kubai, aki nemrég szabadult amerikai börtönéből, és hazatérhetett - volt a tüntetéssorozat fő kezdeményezője. Ő javasolta, hogy a kubaiak sárga szalagokkal "árasszák el" az országot. 

Felhívásában elmagyarázta, a sárga szalag az amerikaiak számára a várakozás szimbóluma lett, az emberek ezzel jelzik, hogy várnak valakire, aki messze van, akit hazavárnak. "Ez az az üzenet, amelyet az amerikai népnek szeretnénk küldeni: a kubai nép hazavárja az Egyesült Államokban igazságtalanul bebörtönzött négy fiát".

Raúl Castro elnök még szerda este részt vett több magas rangú állami vezetővel együtt a havannai Karl Marx színházban rendezett gálán, csütörtök este pedig nyilvános koncertre várták a havannaiak ezreit. 

A "kubai ötök" néven ismertté vált csoportot 1998. szeptember 12-én tartóztatták le Floridában. René González, Gerardo Hernández, Ramón Labanino, Fernando González és Antonio Guerrero hírszerzési területen dolgozó hivatalnokok voltak. Három évvel később súlyos büntetést szabtak ki rájuk Miamiban, tizenöttől tizenhét évig terjedő börtönbüntetésre ítélték őket azzal a váddal, hogy Kuba részére kémkedtek. 

Havanna elismerte, hogy hírszerzőkről van szó, de azt tagadta, hogy az Egyesült Államok ellen kémkedtek volna. A szigetország hatóságai mind a mai napig állítják, hogy olyan kubai emigránsokról gyűjtöttek információkat, akik vélhetően terrorcselekményeket hajtottak volna végre a szigetország ellen. Az 57 éves René González az egyetlen, aki az idén Kubába távozhatott, miután tizenhárom évet már letöltött büntetéséből.