Koalíciós vita alakult ki Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetségen (USL) belül a verespataki aranybánya-beruházás kapcsán. Crin Antonescu liberális párti politikus a beruházás ellen foglalt állást, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök viszont már nem ellenzi a bányanyitást.
Ponta egy televíziós műsorban kijelentette, hogy korábban, amikor ellenzékben voltak, nem ismerte a tervezett beruházás részleteit, és azért ellenezte azt, mert Traian Basescu támogatta. "Kezdetben a verespataki terv ellen voltam, (...) mert akkor Traian Basescu támogatta, és azt mondtam, hogy ha Basescu szorgalmazza, akkor biztosan rosszat jelent" - mondta Ponta, akit csütörtökön a Mediafax hírügynökség idézett. Ponta a 2012 májusa előtti időszakra utalt, amikor pártja, akárcsak az USL még ellenzékben volt.
A verespataki aranybánya azt követően került újból napirendre, hogy augusztus végén a kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely a ciántechnológiás bányaberuházás elkezdéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. Hétfőn Antonescu a tervezet ellen foglalt állást, majd Ponta is kijelentette, hogy ilyen körülmények között a törvényhozói testület el fogja utasítani a jogszabályt. De nem rejtette véka alá, hogy neheztel Antonescura, amiért már a parlamenti vita előtt állást foglalt a kérdésben.
Ponta azóta többször arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy a román államnak 2 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie, ha keresztbe tesz a beruházásnak. A hátrányok közé sorolta azt is, hogy Romániának 150 millió eurót kell fordítania a kommunizmus idején végzett verespataki aranykitermelés következtében keletkezett környezetszennyezés felszámolására, amit különben a kanadai beruházó vállal, ha megvalósíthatja a beruházást.
Ponta csütörtökön egy sajtótájékoztatót is tartott Verespatakról, és elmondta, hogy a kanadai beruházó által 1999-ben megkapott kitermelési licenc húsz évre szól, de ezt nem hozhatják nyilvánosságra, mert a szerződő felek - a román állam és a kanadai beruházó - vállalták, hogy annak tartalma titkos.
A sajtótájékoztatón részt vett Dan Sova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter, aki akárcsak Ponta, szociáldemokrata párti. A miniszter szerint azért szükséges tájékoztatni a közvéleményt a beruházás elutasításának negatív következményeiről, mert a kanadai beruházónak szerinte jó esélye van arra, hogy bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben a kártérítés ügyében. Sova - aki maga is szenátor - kijelentette, hogy ő személyesen meg fogja szavazni a Verespatak-törvénytervezetet.
Crin Antonescu liberális pártelnök szintén csütörtökön egy interjúban kijelentette: a kormányfő nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy pártja és ő maga nagyon akarja a verespataki beruházást, de nem meri vállalni érte a felelősséget. Antonescu bírálta a miniszterelnököt, hogy a parlamentre hárítja a döntést. Azt is kifogásolta, hogy Ponta burkoltan a beruházás mellett érvel, miközben azt hangoztatja: képviselőként a tervezet ellen fog szavazni a parlamentben, miután a kormány fogadta el és terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.
A Verespatak-törvénytervezetről a román parlamentnek kell döntenie. Eddig a szenátus két illetékes szakbizottsága utasította el a jogszabályt, de voksolnia kell még a felsőház egészének, majd a képviselőház fog határozni ügydöntő jogkörrel a törvény, és egyben a beruházás sorsáról.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
