"Az országban regisztrált összes aknasérülés 16 százaléka Antioquiában történt" – közölte az AFP hírügynökséggel Marin Ramírez, az Héros de Paramillo nevű kórház igazgatója, amely nevével a térségben elesett katonák emléke előtt kíván tisztelegni.

A kórházak működését a hadsereg, a védelmi minisztérium és különböző regionális, illetve magánalapok finanszírozzák.  A férőhelyek száma 183, de most "csak" 67 katonát kezelnek.

José Contreras, a központ egyik orvosa szerint a sebesültek többsége egy vagy két lábát elveszíti, az áldozatok 60 százaléka katona, jellemzően 20 és 30 év közöttiek.

Bár Bogotá 2000-ben aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló 1997-es ottawai megállapodást, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg gerillaszervezetek nem hagytak fel a taposóaknák telepítésével. A lázadók főleg vidéken használnak gyalogsági aknákat, mivel az utóbbi években a hadsereg teljesen kiszorította őket a városokból.

Némi esély mutatkozik most a latin-amerikai térség legrégebb óta tartó fegyveres konfliktusának lezárására, de a kolumbiai kormány és a FARC tavaly októberben béketárgyalásokat kezdett, de az aknák azóta is szedik áldozataikat. A hivatalos statisztikák szerint az 1990 óta eltelt 23 évben több mint 2100-an haltak meg taposóakna robbanásában, a sebesültek száma majdnem 8400.