Az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest közvetlenül az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Szajed Ali Hamenei ajatollahnak a parancsnoksága alá tartozik, és nem az államfőnek felel. Az utóbbi években egyre rámenősebben politizál, mivel veteránjai növekvő számban kerültek be a parlamentbe. Róháni az óvatosan megfogalmazott beszédben dicsérte a gárda gazdasági erejét, hogy megtartsa támogatását, amely kétségessé válhat, ha a gárda fenyegetve látja érdekeit az új elnök részéről, aki nagyobb mérsékletet ígért a kül- és belpolitikában. 

Az elnök a gárda parancsnokainak gyűlésén szólalt fel, és emlékeztetett az iszlám köztársaság megalapítójának, Ruhollah Khomeini ajatollahnak a szavaira, aki azt mondta, hogy a katonák maradjanak távol a politikától. A gárda a politikai áramlatok fölött áll, nem mellettük vagy bennük. A gárda státusa magasabb, olyan, mint az egész nemzeté - idézte Róhánit az ISNA hírügynökség. 

A Forradalmi Gárda konzervatív vezetősége ellenezte Mohammed Hatami reformista elnök (1997-2005) sok politikáját, és segített elsüllyeszteni legbátrabb kezdeményezéseit. A 100 ezer fős gárda és önkéntes félkatonai szervezete, a Bászidzs közreműködött a hatalmas utcai tiltakozások elnyomásában a 2009-es választás után, amely Mahmúd Ahmadinezsád elnök jutatta hatalomra. 

Az ellenzék, de kormánypárti politikusok is azzal vádolják a gárdát, hogy átlépi a határvonalat a politizálással. A júniusi választások előtt a gárda parancsnokai világossá tették, hogy nem tűrik a 2009-es események megismétlődését. Irán határain kívül a gárda Kudsz Erő nevű szervezete fontos szerepet játszik az iráni politika elősegítésében Szíriában, Libanonban és Irakban - mondják külföldi diplomaták. A gárda parancsnokai nyilatkozatban üdvözölték Róháni megválasztását, aki 16 éven át a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkáraként dolgozott, és szoros kapcsolatai vannak a fegyveres erőkkel. 

Hétfői beszédében dicsérte a Forradalmi Gárda "gazdasági merészségét", azt, hogy nagy gazdasági birodalmat épített ki, benne civil infrastruktúrát és gépészetet, ami nyugtalanítja a magánszektor egyes üzletembereit, akik arra panaszkodnak, hogy versenyezniük kell az állami óriással. A szankciók, amelyeket főként nyugati államok rendeltek el Irán nukleáris programja miatt, távol tartják az iráni olajipartól a nyugati olajtársaságokat, és így átengedik a gárdának a nagy hasznot hajtó szerződéseket. 

Ma, amikor gazdaságunk szankciók célpontja, a gárdának lépnie kell és át kell vennie három-négy nagy nemzeti programot. A Forradalmi Gárda nem a nép és a magánszektor riválisa... magára kell vállalnia fontos projekteket, amelyeket a magánszektor nem tud magára vállalni - mondta Róháni.