AFP / Odd Andersen

A Magyar Külügyi Intézet szakértője a választások kimenetelével kapcsolatban három bizonytalansági tényezőt említett. Kérdésesnek nevezte, hogy a keresztény pártok, a CDU és a CSU koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP országosan átlépi-e a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A párt vasárnap Bajorországban mindössze 3,2 százalékot szerzett, és kiesett a törvényhozásból.

A másik bizonytalansági tényező az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű euróellenes párt, amely a felmérések szerint országosan már 4 százalékon áll. Az AfD és a kancellár vezette CDU szavazói között sok az átfedés. Amennyiben az FDP nem jut be a Bundestagba, az AfD viszont igen, az a konzervatívokat gyengítheti. A párt támogatottságának növekedése azt jelzi, hogy a válság következtében Németországban is erősödik az eurókritikus szavazóréteg. 

Harmadik bizonytalansági tényezőként Kiss J. László a részvételt nevezte meg, amely a legutóbbi országos választásokon csökkent. Ez a tendencia a kis pártoknak kedvez - mutatott rá a szakértő, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Németországban nincs politikai "váltóhangulat". 

Kiss J. László szerint hármas baloldali, azaz a ellenzéki szociáldemokratákból, a zöldekből, valamint a Baloldal pártjából álló koalíció aligha jöhet létre. Ehhez túl nagy a különbség az SPD, illetve a Zöldek, valamint az egykori NDK-t alkotó keleti tartományokban különösen népszerű Baloldal között. Az utóbbi programja túl radikális az ellenzék két nagyobbik pártja számára.

Merkel ellentéteket egyesít személyiségében

A kancellár változatlan népszerűségét Kiss J. László azzal magyarázta, hogy Angela Merkel képes látszólag egymást kizáró szempontokat egyesíteni személyiségében, illetve tevékenységében, ami nézete szerint a nagy politikusokat jellemzi. Emlékeztetett arra, hogy a természettudós, protestáns Angela Merkel 1954-ben az akkori NSZK-ban született, de már az egykori NDK-ban nőtt fel, ott szocializálódott, később pedig már az egyesült Németország kancellárja lett. 2005-ben egy baloldali párttal lépett koalícióra, most pedig egy jobboldali koalíció élén áll, azaz "mind a két oldalon" van tapasztalata.

Kiss J. László szerint Merkelre jellemző, hogy kerüli a konfrontációt, az ellenfél szociáldemokraták szavazóit inkább a passzivitás irányába igyekszik terelni. A népszerűség okaként említette azt is, hogy az emberek úgy gondolják, a kancellár éppen olyan, mint ők. Számukra Merkel az egyszerű embert testesíti meg, ami erőteljesen eltér a szociáldemokrata riválisáról, Peer Steinbrückról alkotott képtől.

A kancellár eddigi kormányzásának legnagyobb sikere a szakértő szerint az, hogy az ország a válságban megerősödött. Soha nem volt még ennyi az adóbevétel, és soha nem volt még olyan magas a foglalkoztatottak száma, mint most. 

A szocdemek rontanák a német-magyar viszonyt?

A német-magyar kapcsolatokról szólva a szakértő utalt arra: vannak olyan vélemények, hogy a szociáldemokraták hatalomra kerülése esetén sokkal rosszabb lehet a kétoldalú viszony a mostaninál. Kiss J. László úgy vélekedett, hogy bárki van is hatalmon, a Németországhoz fűződő jó viszony Magyarország számára "államérdek". Németország a magyar gazdaság stabilitásában, a gazdaság biztonságában kulcsfontosságú szerepet tölt be. A jó együttműködés elengedhetetlen. 

"Nem hiszem, hogy ha Németországban politikai változás lenne, a kapcsolatok gyökeresen megváltoznának" - mondta, hozzátéve: nem tartja reálisnak azokat a forgatókönyveket, amelyek "drámai fordulat" lehetőségéről beszélnek. 

A hangsúly a folytonosságon, a stabilitáson marad, és vannak olyan geopolitikai, geoökonómiai érdekek is, amelyek Németország számára Magyarországgal kapcsolatban a folyamatosságot követelik meg - jelentette ki Kiss J. László, aki szerint Angela Merkel vagy a jelenlegi, vagy egy nagykoalíció élén vezeti majd tovább Németországot.