"Ami öt évvel ezelőtt pénzügyi válságként indult, az végül Európa legnagyobb reálgazdasági válságát eredményezte" - állapította meg a magyar EU-biztos. Megítélése szerint a politikai döntéshozatali folyamat neheze már mögöttünk van, "a legrosszabbon már túl vagyunk", a döntések megvalósítása viszont még nem teljes, a gyakorlatba való átültetés kulcsfontosságú.

A biztos rámutatott, hogy jelentős különbségek vannak az EU-n és az eurózónán belül is. A tripla "A" besorolású országok egyáltalán nem küzdenek olyan gondokkal, mint a válság sújtotta tagállamok, ahol gyakorlatilag "szociális vészhelyzet" van. Portugáliában és Görögországban nem javult a helyzet, sőt romlott is - húzta alá.

Hogy mindez miért jelent egzisztenciális kérdést, válságot az EU egésze számára, annak szemléltetéséhez Andor kifejtette, hogy a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai együttműködés minden olyan esetben, amikor szociális nyomás alá került, a visszafejlődés útján indult el. Az 1973-as olajválság után széthullott az akkori laza árfolyam-koordináció, valamint a kilencvenes években is gyakorlatilag megsemmisült az ERM európai árfolyam-mechanizmus első változata - mutatott rá Andor, aki szerint mindez azért történt, mert nem állt rendelkezésre a szociális nyomást csökkentő "szolidaritási mechanizmus". Most Andor szerint mindössze annyi a különbség - a szociális nyomás ugyanúgy adott - hogy az euró, a közös fizetőeszköz léte miatt a tagállamoknak nem áll rendelkezésükre a leértékelés eszköze, amellyel versenyképességük helyreállítása érdekében élhetnének.

"A válság még aszimmetrikusabbá tett egy egyébként is aszimmetrikus rendszer" - véli a biztos, aki szerint kérdés, hogy egy ennyire divergens, széthúzó rendszer fenntartható-e hosszú távon.

A biztos rámutatott arra is, hogy szerinte a szociális dimenziót nem a gazdasági és monetáris uniótól függetlenül kell létrehozni, hanem annak részeként. A szociális helyzetet tükröző számok elválaszthatatlanok a makrogazdaságtól; a munkanélküliség, a háztartások jövedelme, ezek gazdasági mutatók, s nem utolsó sorban ez utóbbinak óriási hatása van arra, hogy mekkora a fizetőképes belső kereslet az Európai Unióban - érvelt Andor László.

Az Európai Bizottság által kulcsproblémának tekintett ifjúsági munkanélküliségnek Andor szerint hosszú távú kihatásai vannak, sokan ugyanis már akkor elszakadnak a munkaerőpiactól, a képzés, az oktatás lehetőségétől, egyes esetekben még a családjuktól is, amikor még az iskolapadban volna a helyük. Egyes déli tagállamokban a fiatalok több mint fele állástalan - érzékeltette a probléma súlyát a biztos, rámutatva, hogy "ez egy társadalmi üzemzavar jele".