Iraknak különleges helyzete van a közel-keleti térségben, amennyiben síita kormánya jóban van a szintén síita Iránnal, és szintén jó a viszonya Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével, valamint - Zebari szerint - annak ellenzékével is. Továbbá szoros kapcsolatok fűzik - a Szaddám Huszein iraki diktátort elűző, amerikai vezetésű háború után - Washingtonhoz.

Az iraki diplomácia vezetője elmondta, hogy Róháni júniusi megválasztása óta Bagdad számos megbeszélést folytatott amerikaiakkal és irániakkal. 

"Nem mondanám, hogy a szerepünk döntő volt, de segített" - hangoztatta. Amikor Róháni már az első fordulóban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, Irak sok más ország előtt felismerte, hogy "ez igazi (győzelem), mert ha a rezsim el akarta volna gáncsolni, kierőszakolhattak volna egy második választási fordulót, de nem tették".

Zebari "nagy áttörésnek" nevezve üdvözölte a Washington és Teherán közötti legújabb fejleményeket, és kifejezte országa készségét, hogy bármilyen szerepet játsszon a két ország közötti párbeszéd sikerében.     "Derűlátók vagyunk azt illetően, ami nemrég az ENSZ-ben történt" - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az amerikai-iráni viszony fejlődéséhez szükség van a közvetlen tárgyalásokra, de szerinte ahhoz még "túl korán van".

Barack Obama amerikai elnök és Róháni pénteken negyedórás telefonbeszélgetést folytatott egymással, ami az 1979-es iráni iszlám forradalom óta a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel volt a két ország vezetői között.

Az iraki külügyminiszter szerint az új iráni elnök komolyságának jele, hogy Dzsavád Zaríf külügyminisztert nevezte ki nukleáris főtárgyalónak, kivéve e kulcsfontosságú ügyet a biztonsági erők kezéből, mégpedig a klérus látható jóváhagyásával. Azt is a valódi változások jelének tekinti Zebari, hogy Irán kész felújítani a holtpontra jutott tárgyalásokat vitatott atomprogramjáról.