Az elmúlt egy hónap alatt több mint 300 földrengés volt a Valenciai-öbölben, pedig erre a területre geológusok szerint egyébként nem jellemző a szeizmikus aktivitás. Szerdán a Richter-skála szerinti 4,2-es erősségű földmozgást mértek Castellón de la Plana város körzetében, amely az eddigi legerősebb rengés volt a régióban. Csak szerdán tíz földmozgás volt a környéken.

A rengések eddig nem okoztak személyi sérülést és komolyabb anyagi kárt, de nagy riadalmat keltettek a helyiek körében.

Az ipari miniszter csütörtökön azt mondta: valószínűleg közvetlen kapcsolat van a földmozgások és egy júniusban megnyitott, feltöltés alatt álló tengeri gáztározó üzemeltetése között. A kormány kedden még tagadta, hogy a földrengések összefüggésben lennének a gáztározóval, de környezetvédők és szeizmológusok már korábban is a létesítményt okolták a szokatlan földtani jelenségekért.

A part közelében lévő, 1,3 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas létesítmény júniusban kezdett működni. A hatóságok múlt héten felfüggesztették a tározó feltöltését a földrengések miatt, és vizsgálatot rendeltek el az ügyben.

Az Európai Beruházási Bank által is támogatott projekt keretein belül az Escal UGS spanyol cég egy kimerült olajlelőhelyet kezdett el földgázzal feltölteni 1,7 kilométerrel a Földközi-tenger alatt. A tárolóba eddig 100 millió köbméter gázt pumpáltak.

Egyes szakemberek szerint a problémák forrása, hogy a tározó egy törésvonal közelébe épült, az üzemeltető cég és a spanyol földtani intézet azonban eddig nem erősítette meg ezt.

Spanyolországban egyébként három további föld alatti gáztároló működik, de egyik közelében sem mértek szokatlan szeizmikus aktivitást.