Az adminisztratív akadályoktól mentes határátlépést lehetővé tevő schengeni övezethez tartozik a legtöbb EU-ország és néhány EU-n kívüli európai állam. A schengeni zónához tartozó Magyarország EU-tag szomszédai közül Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. 

Az értékelő-megfigyelő mechanizmust illetően az újdonság a jelenlegi uniós szabályozáshoz képest az, hogy az Európai Bizottság - az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - nem csupán megfigyelője, hanem a tagállamokkal egyenrangú, tevékeny részese lesz az értékelésnek és megfigyelésnek. A brüsszeli bizottságra hárul a felelősség a többéves, illetve az évekre lebontott értékelési program kidolgozásáért. Az ilyen programok előre bejelentett és előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések megtartásáról is rendelkeznek majd. 

A belső határokon történő ellenőrzés átmeneti visszaállításáról továbbra is a tagállamok dönthetnek "a közpolitika vagy belső biztonság súlyos veszélyeztetettsége" esetén. Az erre szolgáló lehetséges indokok közül az előre látható, tervezhető események - például nagyszabású politikai vagy sportrendezvények -, illetve az előre nem látható, váratlan események - például terrorcselekmények -, lényegében csak abban esnek eltérő elbírálás alá, hogy az előbbiek esetén a többi tagállamot előzetesen értesíteni kell.

Az új szabályozás azonban kitér arra is, hogy ha a schengeni övezet külső határának valamelyikén egy tagállam súlyosan elhanyagolja a fokozott határellenőrzésre vonatkozó kötelezettségét, akkor az Európai Bizottság megfelelő intézkedések megtételére szólíthat fel.

Amennyiben a határellenőrzési kötelezettség elhanyagolása három hónapnál tovább tart, és az súlyosan veszélyezteti valamely másik tagállamban "a közpolitikát vagy a belső biztonságot", akkor az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok képviselőiből álló tanács indítványt tehet arra, hogy egy vagy több tagállam átmenetileg állítsa vissza a határellenőrzést a schengeni övezeten belüli államhatárai, vagy azok egy része mentén.