A volt szovjet köztársaságban szerdán tartották az elnökválasztást, és a hivatalban lévő, 51 éves államfő a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések szerint a voksok 83,9 százalékát kapta. 

A központi választási bizottság adatai szerint 5,1 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le voksát mintegy 5500 szavazóhelyiségben. A voksolás tisztaságára a FÁK-tagországok és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői ügyeltek.

Az ellenzék jelöltje, Jamil Hasanli történész a szavazatok 8,2 százalékát kapta. Rajta kívül még nyolc további jelölt indult Aliyevvel szemben. A 61 éves Hasanli a korrupció felvirágoztatásával vádolta meg Aliyevet, és úgy vélte, hogy az elnök csak csalással tudja újraválasztatni magát. A kormány elutasította az ellenzék vádjait.

Jamil Aliyev nem is kampányolt, elutasította a televíziós vitákban vagy a választási gyűléseken való részvételt. Hívei szerint a gazdasági eredmények beszélnek helyette. Az ország kőolajvagyonából származó sokmilliárd dollárnak köszönhetően az alig 10 millió lakosú országban az utóbbi években nőtt az életszínvonal, a reálbérek 10 százalékkal emelkedtek 2003 és 2012 között.

Az ellenzék képviselői a választás előtt megtorló kampányra panaszkodtak: az őrizetbe vételeket és az interneten kifejtett bármilyen kritika elnémítását célzó törvények elfogadását kifogásolták. 

Ilham Aliyev, aki 2003-ban követte apját, Heydar Aliyevet, a helyi KGB volt vezetőjét és a szovjet kommunista párt politikai bizottságának tagját a hatalomban, 2009-ben népszavazást íratott ki az elnöki tisztség két mandátumra való korlátozásának eltörléséről. 2008-ban a szavazatok 89 százalékával választották újra; a külföldi megfigyelők nem ismerték el a választást szabadnak. Az európai megfigyelők jelenléte ellenére valószínű, hogy a választással kapcsolatos bírálatok süket fülekre találnak, tekintettel arra, hogy Azerbajdzsán a nyugati országok stratégiai fontosságú szénhidrogén-szállítója.