Az elmúlt évek genetikai kutatásai kapcsolatot találtak szerte a világban élő zsidók között, de az askenázi zsidók ellentmondásos eredetét mindeddig homály fedte. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált új kutatás erre a kérdésre próbált fényt deríteni az anyai ágon megmutatkozó genetikai egyezések alapján.  

Az angliai Leeds-i Egyetem tudósa, Martin Richards vezette kutatásban az anyai ágon öröklődő DNS-mintákat tanulmányozva kiderült, hogy nehéz egységes mintát találni a különböző "alapító anyák" között, viszont a kis zsidó csoportok egy részénél világos egyezés mutatkozott a helyi lakosság DNS-mintájával. 

Az új tudományos vizsgálat eredményei szerint az európai zsidó közösségeket megalapító "ősanyák" nem a Közel-Keletről vagy a Kaukázusból származtak, ahogy eddig vélték, eredetük európai gyökerekhez vezet.  

Korábbi kutatások során a világ számos részén élő askenázi zsidók Y-kromoszómájának vizsgálatakor férfiágon a Közel-Keletre vezető nyomokat találtak, és ebből a jelen vizsgálatban arra következtettek, hogy míg az apák levanteiek lehettek, az anyák a helyi lakosságból kerülhettek ki.  

A női vonalat vizsgálva négy fő szálat sikerült meghatározni, és mindegyikük 10-20 ezer évvel ezelőtti európai gyökerekre utalt. A feltárt adatok alapján a jelenlegi askenáziak anyai családfájának nyolcvan százaléka Európából származik, nyolc százaléka a Közel–Keletről, a fennmaradó rész eredete pedig nem világos – szögezte le a tanulmány.  

A genetika tanúsága szerint tehát a Római Birodalomban a Közel-Keletről származó magányos zsidó férfiak helyi asszonyokkal házasodva zsidó közösségeket teremtettek, és ezzel megalapozták a mai askenázi zsidóságot – írta az Iszráel Hajom című napilap szerdán.