Az Egyesült Államokat, Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Oroszországot és Németországot tömörítő hatok csoportja október 15-én Genfben újrakezdi a tárgyalásokat az iráni urándúsítási programról.
A kétnaposra tervezett találkozón várhatóan külügyminisztériumok politikai igazgatói, illetve külügyminiszter-helyettesek vesznek részt. A tárgyalásokat a Hatok részéről Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti.
Zarif részt vesz a tárgyalások megnyitóján. Utána Abbász Aragsi külügyminiszter-helyettes vezeti iráni részről a tárgyalásokat.
A nagyhatalmak februárban új ajánlatot tettek: nem követelték az urán 20 százalékosra dúsításának teljes leállítását, csak felfüggesztését. Emellett a már meglévő 20 százalékos uránkészletek korlátozását és a fordói földalatti urándúsító leállítását kérték. Cserében azt ígérték, hogy enyhítenek az aranykereskedelemre és az olajipari ágazatra vonatkozó szankciókon.
Abbász Aragsi azt mondta: a tervet, amelyet Zarif ismertet majd a tárgyalások megnyitóján, "úgy készítették elő, hogy semmilyen ürüggyel se lehessen visszautasítani". Aragsi leszögezte: szó sem lehet arról, hogy felfüggesszék, korlátozzák vagy leállítsák az urándúsítást. "Annak szintjéről, formájáról és a mennyiségről azonban tárgyalhatunk" – tette hozzá.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség augusztus végi jelentése szerint Iránnak 6774 kilogramm 3,5 százalékosra dúsított és 186 kilogramm 20 százalékosra dúsított uránja van. Az ország további 187 kilogramm 20 százalékosra dúsított uránból fűtőelemeket állított elő. Iránnak több mint 19 ezer centrifugája van, közöttük 1000 új generációs.
A nyugati nagyhatalmak és Izrael azzal gyanúsítják Iránt, hogy polgári atomprogramja ürügyén atomfegyver előállítására törekszik. Aggódnak amiatt, hogy Teherán robbanótöltet előállításához szükséges szintre dúsíthatja az uránt.
