Csádot, Litvániát és Szaúd-Arábiát először, Chilét és Nigériát viszont már negyedik alkalommal választották a testület tagjává. A világszervezet legfontosabb döntéshozó szervének a vétójoggal rendelkező öt állandó tagon kívül tíz nem állandó tagja van. Ezek az államok két évet töltenek a testületben, úgy, hogy évente ötöt cserélnek le közülük. A most megválasztott új tagok 2014. január 1-jén Azerbajdzsánt, Guatemalát, Marokkót, Pakisztánt és Togót váltják fel. Rajtuk kívül Argentína, Ausztrália, Dél-Korea, Luxemburg és Ruanda a többi nem állandó tag. 

A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait országcsoportonként választják - meghatározott számú képviselője van a testületben a Nyugat-Európa és mások nevű országcsoportnak, az ázsiai és csendes-óceáni térségből, továbbá Afrikából álló csoportnak, valamint Kelet-Európának és Latin-Amerikának. Ahhoz, hogy egy jelöltet megválasszanak, a 193 ENSZ-tagország kétharmadának, vagyis 129-nek a szavazatát meg kell kapnia. Előfordulhat, hogy egy országcsoport egyik jelöltjének sem sikerül kétharmados többséget szereznie, és a procedúra elhúzódik. 1979-ben például a közgyűlésnek két és fél hónapra volt szüksége, hogy megválassza a latin-amerikai nem állandó tagot. 

A Biztonsági Tanács az ENSZ-alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, a tizenöt tagú Biztonsági Tanácsának öt, vétójoggal rendelkező állandó tagja van: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország.