"Ez nem lep meg senkit – az országok kémkednek egymás után" – jelentette ki Madeleine Albright, a Center for American Progress nevű washingtoni agytrösztnél.

Albright, aki 1993 és 1997 között volt ENSZ-nagykövet, mielőtt Bill Clinton elnök kinevezte külügyminiszternek, azt mondta, hogy a saját bőrén tapasztalta a kémkedést. 

"Jól emlékszem, hogy amikor az ENSZ-ben dolgoztam, a francia nagykövet megkérdezte tőlem: 'Miért mondta ezt valakinek annak kapcsán, hogy nőket akar a kormányba?'" – mesélte Albright.  "'Pardon? – válaszoltam. Lehallgatták az egyik beszélgetésemet" – tette hozzá, de arra nem tért ki, mikor történt és pontosan miről szólt a beszélgetés.

Franciaország, Németország, Brazília és az Egyesült Államok más szövetségesei hevesen reagáltak, miután Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja aktákat tett közzé az ügynökség külföldi tevékenységéről.

Angela Merkel német kancellár is magyarázatot kért csütörtökön Barack Obama elnöktől, miután szerdán fény derült arra, hogy az NSA lehallgathatta Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját. Francois Hollande francia elnök is tiltakozott, mivel a Le Monde című francia napilap Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy az NSA francia polgárok telefonbeszélgetéseit is figyelte. 

Madeleine Albright szerint Snowdennek a kiszivárogtatásai "nagyon károsak" az Egyesült Államok számára. "A külpolitika nagy része pletykálkodás, és annak a begyűjtése, ha valaki mond valakiről olyat, amit hasznosítani lehet ahhoz, hogy eldöntsük, hogyan járjunk el valamely országgal szemben" – mondta. "Nagy hiba dicsőíteni Snowdent. Amit tett, az az igazságszolgáltatásra tartozik, és nagyon-nagyon sok kárt okozott nekünk" - mondta Albright.