Mindannyiukat felelősnek tartják azért, hogy tavaly decemberben heten meghaltak a Murszi által kiadott alkotmányos rendelet elleni kairói tüntetésen. 

A per kétórás késéssel indult. Bírósági biztonsági tisztviselők elmondták: a késést a hétfői meghallgatáson az okozta, hogy Murszi nem akarta felvenni azt a börtönruházatot, amelyben a vádlottnak szokás szerint meg kell jelennie a bíróság előtt. A megbuktatott elnök ezzel azt akarta jelezni, hogy nem ismeri el a bíróság törvényességét.

Ugyanezen források beszámolója szerint a meghallgatáson Murszi azt mondta bírónak, hogy ő továbbra is Egyiptom legitim elnöke. Megjegyzése azt követően hangzott el, hogy a bíró Murszi nevének felolvasása után vádlottnak nevezte. Murszi úgy vágott vissza, hogy ő Dr. Mohamed Murszi, a köztársaság elnöke, Egyiptom törvényes elnöke, és nem ismeri el a bíróság illetékességét. Szavait a következőképpen zárta: "Le a katonai kormányzással!"  Murszi halálbüntetést is kaphat, ha elítélik.

Az egyiptomi hadsereg támogatta kormány ellenéki bírálói azt állítják, hogy a per része annak a kampánynak, amellyel a Muzulmán Testvériség elnevezésű iszlamista mozgalmat akarják megtörni, és újjáéleszteni a korábbi rendőrállamot Egyiptomban. 

Két éven belül Murszi a második megbuktatott egyiptomi elnök, aki bíróság elé áll az arab országban. Az állami tévé nem közvetítette a pert, az újságíróknak is megtiltották, hogy mobiltelefonjaikat bevigyék a tárgyalóterembe.