A latin nyelv életre keltését szolgálja az egyház tagjainak és a hívőknek egyaránt szóló Latinitas folyóirat. Az 1953-ban alapított vatikáni kiadvány hosszabb szünet után indult újra.

A pénteken újra megjelent első számot Ravasi bíboros vatikáni sajtótájékoztatón mutatta be. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban a latint nem lehet mesterségesen használni, ezért a folyóiratban olasz és francia írások is szerepelnek. Ugyanakkor - tette hozzá a bíboros - a latint, vagyis a nyugati kultúra örökségét nem szabad elfelejteni.

Ravasi Antonio Gramsci baloldali olasz filozófus 1932-es írását idézte, mely szerint "nem azért tanulunk latinul és görögül, hogy beszéljük őket, nem is azért, hogy pincérek, tolmácsok, kereskedelmi levelezők legyünk; azért tanuljuk őket, hogy megismerjük a két nép civilizációját, tehát a múltat, mely elengedhetetlen a modern civilizáció, vagyis önmagunk megismeréséhez...". 

A félévente megjelenő Latinitas újjászületését a latintudós XVI. Benedek szorgalmazta, amikor tavaly novemberben új pápai akadémiát alapított a latin nyelv és kultúra egyházon belüli és kívüli tanítására, valamint terjesztésére. A folyóiratot Ivano Dionigi főszerkesztő, olasz latinprofesszor vezeti.

Ravasi emlékeztetett, hogy a szentszék honlapja latinul is olvasható, ahogyan a pápa latin nyelvű Twitter-fiókját is több mint száznyolcvanezren követik.

A bíboros felidézte, hogy XVI. Benedek a február 11-i konzisztóriumon latinul fogalmazta meg, hogy előrehaladott kora miatti nem képes tovább ellátni péteri szolgálatát: "...ingravescente aetate non iam aptas esse ad munus Petrinum aeque administrandum". Ravasi szerint a jelen levő bíborosok egy része nem értette meg, mit mond a pápa, mivel nem tudtak latinul.

XVI. Benedek szavaira a pápa lemondását elsőként hírül adó Giovanna Chirri, az Ansa olasz hírügynökség vatikáni tudósítója figyelt fel. Később Chirri úgy nyilatkozott, értette mint mond az egyházfő, mivel a gimnáziumban latinul tanult.