Japán katonák most először mennek külföldi misszióra Abe Sindzó konzervatív miniszterelnök tavalyi hivatalba lépése óta. Abe a hadsereg szerepének növelésére és az önvédelmi erő feletti alkotmányos korlátok lazítására törekszik, amit Kínában és a Koreai-félszigeten aggodalommal figyelnek.
Ugyanakkor a Fülöp-szigetek a felemelkedő Kínával szembeni regionális hatalmi ellensúlyként tekint Japánra, és a két amerikai szövetséges között a háborús múlt ellenére egyre mélyebb a védelmi együttműködés.
Japán korábban ezer katonát küldött Indonéziába a 2004-es szökőár után, és a 2010-es haiti földrengést követő helyreállításban is részt vett a szigetország hadserege. Ezek a missziók, illetve a hadseregnek a 2011-es japán földrengés és cunami utáni mentésben végzett munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a haderő jóval elfogadottabb a japán társadalomban most, mint korábban bármikor.
Tokió hétfőn már küldött egy 25 fős orvoscsoportot a Fülöp-szigetekre, ahol a Haiyan szupertájfun települések tucatjait tette a földdel egyenlővé, és becslések szerint legalább tízezer ember halálát okozta. Kedden az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is hadihajókat vezényelt a Fülöp-szigetek partjaihoz, hogy segítsenek a mentésben.
