Több európai uniós tagország, köztük Franciaország és Németország kedden megállapodtak, hogy közös erőfeszítéssel egy új generációs pilóta nélküli repülőgépet, azaz drónt fejlesztenek ki, kiküszöbölve egy, az EU közös védelmi rendszerében fennálló hiányosságot, és behozva a lemaradást az amerikai és izraeli versenytársakkal szemben.
Az uniós védelmi miniszterek brüsszeli találkozójukon megbízták az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA), hogy kezdje meg egy jövőbeni európai felderítő drón katonai követelményeinek és költségeinek vizsgálatát. Az első európai MALE osztályú (közepes repülési magasságú, nagy hatótávolságú, azaz 24 órás repülési idejű) pilóta nélküli repülőgép gyártása 2020 után indulna meg.
Az uniós állam- és kormányfők elsősorban a védelmi együttműködéssel foglalkozó decemberi csúcstalálkozójukon adnak hivatalosan zöld jelzést a projektnek.
Egyelőre hét európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország írt alá megállapodást arról, hogy közösen finanszíroznak különféle, drónokkal kapcsolatos kutatásokat, ezen belül az összeütközések elkerülésének technológiáját és az automatikus fel- és leszállást.
A drónok piacát az Egyesült Államok és Izrael uralja. A Líbiában és Maliban végrehajtott európai hadművelet nyilvánvalóvá tette az európai felderítő kapacitások hiányát.
Az Egyesült Államok terrorizmussal gyanúsított személyek ellen alkalmazza a drónokat olyan országokban, mint Jemen, Afganisztán és Pakisztán, de ezek a pilóta nélküli repülőgépek polgári célokra is használhatók, például határellenőrzésre, tűzoltásra és különféle szerencsétlenségek megfigyelésére.
Három nagy európai hadiipari konzorcium, a francia Dassault Aviation, az európai EADS és az olasz Finmeccanica júniusban felajánlotta az európai kormányoknak, hogy készek kifejleszteni egy MALE osztályú pilóta nélküli felderítő repülőgépet, amennyiben a kormányok így döntenek.
A védelmi miniszterek szorgalmazták a légi utántöltő képességek kifejlesztését is, ugyancsak a 2011-es líbiai közös hadművelet tapasztalataiból okulva, amikor a NATO vezette légi hadjárat során az európaiak kénytelenek voltak az Egyesült Államok segítségére támaszkodni.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
