Ötezer fölé emelkedett a Fülöp-szigeteket sújtó Haiyan tájfun halálos áldozatainak száma a hatóságok pénteki közlése szerint.
Mar Roxas belügyminiszter elmondta: a Kelet-Visayas régióban 4919 halottat tartanak nyilván. A legnagyobb veszteség Tacloban, Tanauan és Palo városát érte, mindhárom település Leyte tartományban található.
A miniszter hozzátette, hogy a térségben a helyzet kezd stabilizálódni, néhány bank, üzlet és benzinkút már kinyitott, valamint megtisztították a törmelékektől a régiót alkotó két fő sziget, Samar és Leyte közötti útvonalat. A miniszter szólt arról is, hogy a taclobani repülőtér és kikötő ismét működik.
Eduardo del Rosario, a polgári védelem vezetője arról tájékoztatott, hogy a középső és déli országrész más területein 290 halálos áldozatot követelt a szigetországot november 8-án elérő trópusi ciklon. A Fülöp-szigetek ezelőtti legsúlyosabb természeti katasztrófája, a Leyte szigetére 1991-ben lecsapó Thelma ciklon 5101 halottat követelt.
A belügyminiszter szerint a halálos áldozatok száma nagy valószínűséggel még nőni fog, mivel a mentőcsapatok továbbra is kutatnak holttestek után. Az eltűntek száma a legfrissebb közlések szerint 1611, a sérülteké legalább 23 500, a fedél nélkül maradtaké körülbelül négymillió. A tájfun több mint egymillió házban okozott kárt, ebből 536 ezret szinte teljesen romba döntött. A Fülöp-szigeteki kormány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával pénteken megkezdte a katasztrófa sújtotta területeken a gyerekek kanyaró és gyermekbénulás elleni tömeges beoltását.
A WHO közölte, hogy elsősorban a természeti katasztrófa által legsúlyosabban érintett középső országrészre, azon belül is Taclobanra, valamint Cebu tartományra összpontosítanak, ahol az említett betegségeknek leginkább kitett, öt év alatti korosztály kapja meg a vakcinákat. Az oltások mellé A-vitamint is kiosztanak, hogy erősítsék a gyerekek immunrendszerét.
A délkelet-ázsiai szigetországba pénteken megérkezett több mint ezer japán katona, akik a mentési munkálatokban vesznek majd részt. A Japán Önvédelmi Erőknek (ez a japán hadsereg hivatalos neve) ez az első külföldi missziója a második világháború vége óta. Japán katonák utoljára 70 évvel ezelőtt jártak a szigetországban, amikor 1942 és 1945 között megszállva tartották azt.
A történelem iróniája, hogy a mostani japán kontingens Leyte szigetére is elmegy, éppen oda, ahol az egyik legnagyobb csendes-óceáni csata zajlott, amikor az amerikai erők 1944-ben ellentámadásba lendültek a megszálló japánok ellen. Sok ázsiai ország, így a Fülöp-szigetek számára is sokáig elképzelhetetlennek tűnt, hogy a területére ismét japán katonák lépjenek.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
