"Ma fejet hajtunk éhen halt honfitársaink emléke előtt. Kifejezzük részvétünket Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország és a volt Szovjetunió minden népének" - hangoztatta a nemzeti múzeum emlékparkjában rendezett megemlékezésen az ukrán államfő. 

 "A közös emléknek és a közös történelemnek egyesítenie kell bennünket, hogy erősebbekké váljunk. Ma félre kell tennünk politikai vitáinkat" - emelte ki. Leszögezte, hogy szerinte megengedhetetlen a történelmi traumák, különösen a nagy éhínséghez hasonló események "átpolitizálása". "Ez megosztja az embereket, akadályozza a társadalom konszolidálását, amire a mostani időszakban oly nagy szüksége van az országnak" - hangoztatta Janukovics. Hozzátette, hogy "ma Ukrajna az európai országgá válás útján halad". 

Ukrajnában országszerte tüntetések zajlanak már a harmadik napja, amiért a kormány csütörtökön leállította a felkészülést Kijev és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírására. Ukrajna európai integrációjának hívei számos ukrán városban utcára vonultak. A legnagyobb demonstrációt pénteken a nyugat-ukrajnai Lvivben tartották, ahol becslések szerint mintegy tízezren gyűltek össze a város központjában. A kijevi Függetlenség terére mintegy négyezren vonultak ki. Szombati helyszíni jelentések szerint a demonstrálókat a rohamrendőrök segítségével fémkordonokkal elkezdték kiszorítani a térről arra hivatkozva, hogy az újévi fenyő felállításához szükségük van a helyre. Ez kisebb dulakodásokra vezetett a rohamrendőrökkel, de komolyabb incidensekről nem tudni.   

A három ellenzéki parlamenti erő, a Julija Timosenko mögött álló Haza, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt tiltakozó megmozdulást hirdetett meg vasárnapra Kijev központi térére. 

A nagy éhínségre hivatalosan minden év novemberének negyedik szombatján emlékeznek meg. Az 1932-33-as éhínséget történeti kutatások szerint a Sztálin által elrendelt kötelező gabonabegyűjtések váltották ki. A gabona és a haszonállatok rendszeres elkobzása miatt a Szovjetunió éléskamrájának nevezett Ukrajnában becslések szerint legalább 4 millióan haltak éhen otthonaikban vagy az utcán. Történeti dokumentumok bizonyítják, hogy a szovjet hatalmi gépezet emberei nem pusztán elszállították Ukrajnából az élelmet, hanem gabonamezőket, gabonatárolókat gyújtottak fel.  

A napokban újabb politikai vita bontakozott ki az ukrán parlamentben arról, hogy a nagy éhínség az ukrán nép ellen irányuló genocídium volt-e. Olekszandr Jefremov, a kormányzó Régiók Pártjának frakcióvezetője kijelentette, hogy szerinte a holodomor nem tekinthető népirtásnak, mert annak az Ukrajna területén élő más nemzetiségűek is áldozatul estek.