A konferencia célja olyan politikai megoldás kialakítása lesz, amely "beteljesíti a szíriaiak jogos vágyát a szabadság és méltóság iránt, és biztosítja minden szíriai közösség biztonságát és védelmét".
A konferenciát május óta próbálták tető alá hozni, de politikai és diplomáciai nehézségek miatt az időpontban csak most sikerült megállapodni. A helyzet rendezését sürgeti, hogy a 32 hónapja tartó polgárháború egyre véresebbé válik, és már legalább 120 ezer áldozata van.
Elemzők és diplomaták kétségesnek tartják, hogy az értekezlet sikerre vezet. Egyelőre nem tudni, hogy a szíriai kormányoldal és az ellenzék milyen formában fogja képviseltetni magát - ha egyáltalán - a konferencián, ahogy az sem, hogy sikerül-e egy asztalhoz ültetni a térség befolyásos, ellentétes oldalakon álló országait, főként Iránt és Szaúd-Arábiát.
A hétfői közlemény szerint a Genf-2 békekonferencián a cél a tavalyi, első genfi találkozón elfogadott béketerv életbe léptetése lesz. A 2012. június 30-án nagyhatalmak által a szíriai felek távollétében elfogadott szándéknyilatkozat szerint nemzeti egységkormányt kell felállítani az országban, ám annak konkrét összetételéről, résztvevőiről nem szól a dokumentum. "A főtitkár elvárja a szíriai képviselőktől, hogy ennek teljes tudatában érkezzenek majd Genfbe" - áll az ENSZ mostani közleményében.
A konferencia megrendezésén fáradozó országok diplomatái már korábban arra figyelmeztettek, hogy az értekezlet megtartását az időpont kiírása ellenére is megakadályozhatják a Szíriában folyó események, illetve esetleges politikai és diplomáciai nézeteltérések.
Az egyik gond a szíriai ellenzék széttagoltsága. A Szíriai Nemzeti Koalíció nevű ellenzéki ernyőszervezet ugyan kész megjelenni a tanácskozáson, de e szervezetet számos befolyásos iszlamista felkelőcsoport nem fogadja el képviselőjeként, ezért valós politikai befolyása igen mérsékelt. Emellett teljesíthetetlennek tűnik a koalíció azon követelése, hogy Aszad mondjon le posztjáról, a kormányoldal ugyanis részvétele feltételeként szabta, hogy az elnök sorsa nem lehet kérdéses. Egyelőre még az sem biztos, hogy a szír elnök küld-e döntési jogkörrel felruházott delegációt Genfbe.
Egy másik problémás pont, hogy miként lehetne az Oroszország mellett Aszad fő támogatójának számító Iránt, illetve a felkelők pártját fogó Szaúd-Arábiát egy asztalhoz ültetni. A helyzetre való befolyásuk miatt mindkét ország a szíriai polgárháború kulcsszereplője, ezért nélkülük vélhetően nem születhet békemegállapodás.
