Kiterjeszti a még élő náci háborús bűnösök felkutatását célzó németországi plakátkampányát a Simon Wiesenthal Központ. A plakáton az auschwitzi haláltábor bejárata látható egy fekete-fehér felvételen, valamint egy szöveg, amely szerint "késő, de nem túl késő" felelősségre vonni a náci háborús bűnösöket. A nyomravezetők 25 ezer euró jutalmat kapnak.
Az Utolsó esély 2 nevű akció a vártnál eredményesebb, július óta száznál is több feltételezett náci háborús bűnösről kaptak már adatokat a lakosságtól, ezért a köztéri hirdetéseket Berlin, Hamburg és Köln után kihelyezik Drezdában, Frankfurtban, Lipcsében, Magdeburgban, Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban is - mondta hétfőn Münchenben Efraim Zuroff, az intézmény igazgatója.
A plakáton az auschwitzi haláltábor bejárata látható egy fekete-fehér felvételen, valamint egy szöveg, amely szerint "késő, de nem túl késő" felelősségre vonni a náci háborús bűnösöket. A nyomravezetők 25 ezer euró jutalmat kapnak - olvasható a hirdetéseken.
Eddig összesen 285 bejelentést tettek a Simon Wiesenthal Központnál. Ezek alapján 111 személyt azonosítottak. Legnagyobb részük, több mint nyolcvan ember Németországban él. A központ kutatói négy ügyet átadtak az illetékes német nyomozóhatóságnak. Büntetőeljárás egyelőre egyik esetben sem indult.
Az ügyészségnek átadott németországi esetekben érintett feltételezetett háborús bűnösök életkora 85-90 év körül van. Egyikük a központ ismeretei szerint részt vett az 1944-es oradouri tömeggyilkosságban - amelyben a náci párt fegyveres alakulata, az SS tagjai megölték a franciaországi település 642 lakosát -, egy másik személy, egy nő pedig táborfelügyelő volt az auschwitz-birkenaui haláltáborban - mondta Efraim Zuroff. Részleteket az ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem közölt.
Az első Utolsó esély program 2002-ben kezdődött Kelet-Európában, 2003-ban Ausztriában és 2005-ben Németországban. Az akciók során nagyjából ötezren fordultak a Simon Wiesenthal Központhoz. A tőlük származó információk alapján 655 személlyel kapcsolatban kezdtek adatgyűjtést, és végül 103 ügyet átadtak az illetékes nyomozóhatóságoknak. Nyolc esetben büntetőjogi eljárás indult.
Az újabb próbálkozást az úgynevezett Demjanjuk-ügyben 2011-ben hozott ítélet motiválta, amely megváltoztatta a nácik által elkövetett háborús bűncselekmények jogi megítélését. Korábban a tettesek felelősségre vonásához bizonyítani kellett a részvételt legalább egy gyilkosságban, John Demjanjuk, a sobibori haláltábor őre ellen viszont úgy emeltek vádat, hogy egyetlen gyilkosságot sem lehetett rábizonyítani.
A müncheni tartományi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem is szükséges, hiszen éppen a lágereket őrző személyzet munkája tette lehetővé a náci haláltáborokban elkövetett tömeggyilkosságokat. A bíróság ennek alapján ítéletében kimondta, hogy Demjanjuk bűnsegéd volt 27 900 zsidó fogoly meggyilkolásában.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
