Az amerikai külügyminiszter szerint "Líbia nagy felforduláson ment keresztül, különösen az elmúlt hetekben", emellett súlyos "gazdasági és biztonsági problémákkal szembesült".

Az arab ország keleti részében és Bengáziban máig ingatag a biztonsági helyzet a korábbi lázadáskor megerősödött fegyveres milíciák miatt, amelyek azóta mind saját területet hasítottak ki maguknak, és saját ideológiát hirdetnek.

William Hague brit külügyminiszter is hangsúlyozta országa "határozott elkötelezettségét Líbia kormányának és lakosságának támogatása mellett". A brit külügyminisztérium közleménye szerint Nagy-Britannia egyebek mellett a líbiai fegyveres erők kétezer tagjának katonai alapkiképzését vállalta.

Zeidan köszönetet mondott a támogatásáért, és emlékeztetett: a líbiaiak az utóbbi időben sokat tettek azért, hogy megszabaduljanak a milíciáktól.

November 15-én összecsapások kezdődtek Tripoliban, több száz tüntető a miszrátai székhelyű milícia Gargúr negyedben lévő főhadiszállásához vonult, és a fegyveres alakulat távozását követelték a fővárosból. A milicisták válaszul tüzet nyitottak a tömegre. A lövöldözés másnap is folytatódott, két nap alatt 46-an haltak meg.

A felháborodás és a kormány újabb követelésének hatására két nagy erejű milícia, az al-Kvaaka brigád és a Szavaek brigád múlt héten bejelentette kivonulását a líbiai fővárosból. Ali Zeidán miniszterelnök azt ígérte, hogy "a hatóságok kivétel nélkül az összes milíciával betartatják majd a főváros elhagyásáról szóló intézkedést".