A két államfő november 9-i találkozójáról mindeddig semmit sem közöltek. Ugyanakkor elemzések szerint a jelek arra mutattak, hogy az európai uniós társulással kapcsolatos ukrán pálfordulás ennek a találkozónak volt a következménye. 

Janukovics kifejtette, hogy Ukrajna EU-társulása és az ukrán-orosz stratégiai partnerség egyes gazdasági, kereskedelmi kitételei egymással ellentmondásban vannak. Ez indokolja annak szükségességét, hogy a három érintett fél együtt üljön le a tárgyalóasztalhoz, és próbálja megoldani ezeket a problémákat.

Kijelentette, hogy Brüsszellel nem egyeztette eddig Kijev az EU-társulásnak az orosz-ukrán stratégiai partnerséggel összefüggő kérdéseit. Ugyanakkor Ukrajna érdeke az orosz partnerség megőrzése, hiszen az ország áruforgalmának 30 százalékát Oroszországgal bonyolítja. 

"Szakértőink arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajna túl gyors ütemben folytatta felkészülését az uniós társulásra, eközben bizonyos hibák csúsztak be, amelyekre vissza kell térni" - magyarázta az államfő. Megjegyezte: az Európai Unió részéről is elhangzott az az igény, hogy Kijev egyeztessen vele, ha olyan tárgyalásokat folytat Oroszországgal, amelyek az uniós szabadkereskedelmi övezetre is kihathatnak. Kiemelte, hogy a felek közötti vitás kérdések már nem tekinthetők át azután, hogy Ukrajna aláírta a társulási megállapodást az Európai Unióval. 

Bebörtönzött politikai ellenfelével, Julija Timosenko volt kormányfővel kapcsolatosan nem változott az elnök álláspontja. Ismételten leszögezte, hogy "nincs elegendő hatásköre" arra, hogy szabadon engedje. Hangsúlyozta, hogy ügye csakis jogi úton, bíróságokon keresztül rendezhető. "Az Európai Unió pedig nem bíróság" - szögezte le arra utalva, hogy az unió a társulás egyik feltételéül szabta a Nyugaton az ukrán szelektív igazságszolgáltatás jelképének tekintett Timosenko sorsának rendezését. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az ukrán jogszabályok lehetővé teszik az elítéltek büntetésének enyhítését az általuk okozott kár megtérítésével. Timosenkót a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírásért ítélték hétéves börtönbüntetésre, mert a vád szerint miniszterelnöki hatáskörét túllépve súlyos anyagi veszteséget okozott az országnak. 

Janukovics kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy újraindul-e a 2015-ös elnökválasztáson az államfői posztért.