Róháni a hivatalba lépésének századik napján televíziós beszédet tartott, melynek során azt mondta, hogy Ahmadinezsád pazarló és rossz gazdálkodása éppen annyira felelős az inflációért és az iráni fizetőeszköz leértékelődéséért, mint az iráni gazdaságot sújtó nemzetközi szankciók.
Az iráni elnök azt mondta, hogy kormánya 67 milliárd dollár (15 ezer milliárd forint) értékű államadósságot örökölt az előző adminisztrációtól, amely annak ellenére halmozódott fel, hogy a megválasztását megelőző nyolc évben Irán összesen mintegy 600 milliárd dollár (133 ezer milliárd forint) olajbevételhez jutott.
Az augusztusban leköszönt Ahmadinezsád azt írta Róháninak küldött levelében, hogy úgy döntött, válaszol az általa "tényszerűen tévesnek" nevezett megjegyzésre, amely szerinte "megfontolatlan" döntéshozatalhoz vezethet.
"Szükségesnek találtam meghívni őexcellenciáját, hogy baráti hangulatban, egy őszinte vita során tisztázzuk a félreértéseket és megvizsgáljuk a tényeket" - olvasható az egykori elnök levelében, amelyet a Mehr iráni hírügynökség tett közzé. A félhivatalos Fars hírügynökség szerint Róháni egyik tanácsadója közölte, hogy az elnök üdvözölte a meghívást, de csak abban az esetben, ha Ahmadinezsád "tiszteletben tartja az igazságot".
A 2005-ben hivatalba lépett, korábban a világ szemében ismeretlen Ahmadinezsád elsősorban a keményvonalas muszlimok és a szegények körében volt népszerű. Második elnöki ciklusának vége előtt azonban elvesztette Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének támogatását.
Az utóbbi években az iráni politika számos szereplője vádolta az egykori elnököt meggondolatlan költekezéssel és elhibázott pénzügyi irányítással, amelyek szerintük súlyosbította az atomprogram miatt elrendelt gazdasági szankciók hatását.
"Testvéreként azt tanácsolnám Ahmadinezsád úrnak, hogy kérje Isten és a nemzet bocsánatát, amiért számos problémát hozott az országra a gazdaság, a politika és az államba vetett bizalom terén" - mondta Akbar Turkán, az elnök egyik tanácsadója.
