Obama a Center for American Progress kutatóintézetben mondott beszédet, ahol a növekvő egyenlőtlenséget és a csökkenő társadalmi mobilitást alapvető veszélynek nevezte. Obama szerint az amerikaiak azt várják, hogy aki keményen dolgozik, az boldogulni tudjon az életben. Az elnök szerint az amerikaiak hajlandóak elfogadni egy kis egyenlőtlenséget, mert hisznek benne, hogy a munkával előre lehet jutni, de manapság az egyenlőtlenség növekedése mellé nem társul nagyobb társadalmi mobilitás. 

Az elnök szerint a társadalom alsó ötödébe tartozóknak csak egy a húszhoz az esélyük, hogy a társdalom legfelső ötödébe jussanak. Aki azonban eleve a legfelső ötödbe született, annak kettő a háromhoz az esélye, hogy ott is marad. Az elnök kiemelte, hogy a vagyoni háttér már kétszer akkor súllyal esik a latba az egyenlőtlenségnél, mint az etnikai származás. Obama szerint az egyenlőtlenség nemcsak morális probléma, hanem gazdasági is. Ha kevés embernél koncentrálódik a társadalmi vagyon, akkor a gazdasági növekedés nem tud a lakossági fogyasztásra támaszkodva kibontakozni.

A vagyoni egyenlőtlenség felszámolására Obama egy öt pontból álló tervet ismertetett. Az elnök szerint a legfontosabb a gazdasági növekedés erősítése, hogy bővüljön az elosztható javak mennyisége. Második helyen említette az oktatás reformját, amelynek célja, hogy versenyképes felsőoktatást és szakképzést nyújtson a fiataloknak. Harmadik helyen a munkavállalói jogok erősítését, és a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció felszámolását említette. Obama idesorolta a minimálbér emelését is, ami szerinte nem ideológia kérdés, egyszerűen arról van szó, hogy "ha keményen dolgozol, akkor azért rendes megélhetés jár". A negyedik javaslata a gazdasági válság által sújtott térségek megsegítése volt, mert "egy gyerek jövőjét nem határozhatja meg, mi az irányítószáma". Az ötödik célt a szociális háló megerősítésében jelölte meg Obama. 

Az elnök hangsúlyozta: nem hiszi, hogy az állam mindenható lenne, az igazi erő az emberi közösségékben van, de az sem igaz, hogy elég a szabályozatlan piacra hagyni mindent, mert az nem viseli gondját az embereknek.