Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Ileana Ros-Lehtinen republikánus képviselő "gyomorforgatónak" nevezte, hogy Obama üdvözölte Castrót. "Egy gyilkossal, egy gonosztevővel rázott kezet, akinek véres a keze" - mondta a Fox News tévécsatornának a politikus asszony.
MTI/AP
Marco Rubio republikánus szenátor - és potenciális elnökjelölt-aspiráns - közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az elnöknek a kézfogás előtt kérdőre kellett volna vonnia Castrót azokkal az alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban, amelyek összefonódtak Mandela nevével, de amelyeket a kubaiaktól megtagadtak.
Ben Rhodes helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki különgép fedélzetén kijelentette, hogy a kézfogás nem volt előre tervezett, és az elnök nem tett mást, mint üdvözölte azokat a vezetőket, akik a közelében álltak, amikor a szónoki emelvény felé tartott. Rhodes hangsúlyozta, hogy lényegi megbeszélés nem történt.
Amerikai és kubai elnök először és utoljára 2000-ben fogott kezet a karibi szigetországban 1959-ben győztes forradalom óta: Bill Clinton és Fidel Castro üdvözölte így egymást, amikor - szinten minden előkészület nélkül - találkozott egy ebéd alkalmából, az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán. Az eseményről nem készült fotó és a Fehér Ház eleinte tagadta, hogy az megtörtént.
Barack Obama a Raúl Castróval történt kézfogása után mintegy 100 állam magas rangú képviselői előtt Mandelát a 20. század utolsó nagy felszabadítójaként méltatva ostorozta azokat a vezetőket, akik a politikus örökségéből csak a rasszizmus elleni harcot tették magukévá, az emberi jogok kiterjesztését nem.
Egyelőre nem világos, hogy az amerikai-kubai elnöki kézfogás kezdete lehet-e felmelegedésnek a fagyos amerikai-kubai kapcsolatokban. Az Egyesült Államok által több mint fél évszázada fenntartott gazdasági embargó Havanna szerint 1100 milliárd dollár kárt okozott a szigetország gazdaságának.
Washington és Havanna között 1961-ben szakadtak meg diplomáciai kapcsolatok. Obama elnök megválasztása óta a két ország között egy sor bizalomerősítő megállapodás született, egyebek között a tengeri és a légi mentésről, valamint a migrációról. Az amerikai kormány 2011-ben enyhített a vízumkiadásra, az átutalásokra és az utazásra vonatkozó rendelkezéseken. A felek között tárgyalások folynak a közvetlen postai kapcsolat helyreállításáról.
Az Egyesült Államokban, különösen a Floridában élő kubaiak, akiknek többsége a Castro-rendszer elől menekülve kényszerült elhagyni hazáját, túlnyomórészt ellenségesen viszonyulnak a havannai kommunista kormányhoz.
Florida úgynevezett "billegő állam", amelyben a többség az elnökválasztások során hol a demokratákra, hol a republikánusokra szavaz. A félszigeten a kubai származású adományozók és szavazók jelentős befolyással bírnak, ezért politikai szimpátiáik alakulása 2016-ban döntő hatással lehet a Fehér Ház sorsára.
