A német nyelvtudományi társaság pénteken bejelentett döntésének indoklása szerint a GroKo adja vissza a legjobban a választási év hangulatát. A krokodil szóra emlékeztető kifejezés ötletes szóalkotás, és tükrözi a németek ironikus hozzáállását a konzervatívok és a szociáldemokraták tervezett kormányzati együttműködéséhez.
Továbbfejlesztett változatai is vannak már, a GroKo-Deal jelentése például a nagykoalícióról szóló szerződés - emelte ki a társaság.
A kifejezés népszerűsége annak tulajdonítható, hogy címke lett belőle a Twitteren (#GroKo) októberben, a koalíciós tárgyalások kezdetén. Eredete ismeretlen, de az biztos, hogy nem az idén keletkezett. Története valószínűleg 2005-ben kezdődött, amikor a legutóbbi nagykoalíció megalakult és egy humorista, Harald Schmidt tévéműsorában rendszeresen szerepelt egy Groko nevű plüsskrokodil, amely a közösen kormányzó nagy néppártokat képviselte a műsorban.
A Dudenbe, a legszélesebb körben használt német értelmező szótárba egyelőre nem veszik fel a GroKót. A szerkesztők szerint ez túl korai lenne, előbb ki kell várni, hogy a szó meggyökeresedik-e a köznyelvben vagy eltűnik belőle.
A nyelvtudományi társaság rangsorában a második helyen a proccpüspök (Protz-Bischof) kifejezés áll, ez az év egyik legnagyobb botrányát okozó Franz-Peter Tebartz-van Elstre, a limburgi római katolikus egyházmegye püspökére utal, aki több mint 30 millió euróért (9 milliárd forint) újíttatta fel püspöki székhelyét.
A harmadik a szegénységi bevándorlás (Armutseinwanderung), amely az úgynevezett szociális turizmus, vagyis a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás körüli viták révén került be a német köznyelvbe. A negyedik a kamatolvadás (Zinsschmelze), ami a németek megtakarításait sokak szerint veszélyeztető mértékben csökkenő kamatokra utal.
Tavaly az euróövezeti államadósság-válságban egymást követő mentőcsomagokkal kapcsolatban megjelent mentési rutin (Rettungsroutine) volt az év kifejezése, 2011-ben pedig a terhelési próba, vagyis stresszteszt (Stresstest), amely ugyancsak a pénzügyi válság révén került a német köznyelvbe.
