Macsó mesék

„Bárki, aki három hétig együtt él Ljudmilával, emlékművet érdemel” – mondta a fáma szerint egyik barátjának néhány évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz államfő. Most kiderült, hogy neki már hosszú ideje nem jár szobor. A múlt héten is csupán azért ment el felesége társaságában egy moszkvai balettelőadásra, hogy bejelentse: röviddel a harmincadik házassági évfordulójuk után különválik hat évvel fiatalabb nejétől. A hivatalos indoklás szerint a házasság azért bomlott fel, mert Putyinnak nem maradt semmi ideje a családjára, és Ljudmila nem bírta tovább a magányt hozó „első asszonyi” tisztséget.

A bejelentés keveseket lepett meg, Putyinról hosszú ideje terjesztik, hogy évek óta a nála három évtizeddel fiatalabb Alina Kabajevával él együtt. A ritmikus sportgimnasztikában 2004-ben Athénban olimpiai bajnoki címet szerzett sportolónővel állítólag annyira szoros a kapcsolata, hogy közös gyermekük is van. Kabajeva a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt parlamenti képviselője, és május végén az állami televízió hosszú dokumentumfilmben ünnepelte meg a csúcsokat és poklot is megjárt tornásznő harmincadik születésnapját. A filmben szó esett a győzelmekről, majd a 2001-es doppingvádakról – hamisított gyógyszert szedett, és így került tiltott anyag a szervezetébe –, ám Putyint nem is említették. Kabajeva csak azt közölte: bár sokan azt állítják róla, van egy gyermeke, még nem szült, s a kisfiú, aki vele él, az unokaöccse.

Putyin és Kabajeva feltételezett kapcsolatáról elsőként 2008-ban írt a Moszkovszkij Korreszpongyent című bulvárlap, ám a cikk akkora felháborodást váltott ki a hatalom berkeiben, hogy pár nappal az írás közzététele után az újság – hirtelen támadt pénzügyi nehézségekre hivatkozva – beszüntette a megjelenést. „Egy szó sem igaz az egészből. Mindig is utáltam azokat, akik beleütik a taknyos orrukat mások magánügyeibe” – jelentette ki akkor Putyin. Alekszandr Lebegyev, a Moszkovszkij Korreszpongyent egykori tulajdonosa – aki közben megvette a londoni Evening Standard és az Independent című lapot – az államfői válás hírére közölte: az orosz politikai élet kissé emberibbé vált. „Egyébként a taknyos orrúak most egy kicsit rehabilitálva érezhetik magukat?” – kérdezte.

Az orosz polgárok – bár erősödőben van a család szentségét ismételgető ortodox egyház – nem ellenzik a válást, az első közvélemény-kutatások szerint Putyinnak is joga van a magánéletre. Az viszont valószínű, hogy kevesebben támogatnák, ha a kormányfőként, illetve elnökként közel másfél évtizede hatalmon lévő politikus hivatalosan is egybekelne Kabajevával. Már csak azért is, mert kiderülne, nem mondott igazat a válás okával kapcsolatban, s ezzel közvetve hitelesebbé tenné az ellene felhozott többi vádat is: például azt, hogy milliárdos vagyont halmozott fel, s hogy részben állami költségen kacsalábon forgó palotát emeltek neki.

Az egykori nyugatnémet titkosszolgálat, a BND értesülései szerint a mai államfő sohasem volt igazán jó férj. Egy német ügynöknő, aki mint az egykori szovjet államrendőrség, a KGB tolmácsnője férkőzött az 1980-as évek második felében Drezdában szolgáló Putyin közelébe, azt írta jelentéseiben, hogy Putyin verte a feleségét, és többször meg is csalta. Egyes híresztelések szerint a Drezdából 1990-ben hazájába visszatért Putyin egy törvénytelen gyermeket hagyott Kelet-Németországban. A BND-iratok viszonylag kis feltűnést keltettek Oroszországban, s az sem váltott ki komoly visszhangot, hogy a Kreml szóvivői nem cáfolták ezt a hírt.

A kétgyermekes házasság – Marija 28, Jekatyerina 26 éves – annak ellenére sem sikerült, hogy a kapcsolat 1983-as kezdetén még Putyin harcolt Ljudmila kegyeiért. „Vologya a jegypénztár lépcsőjén állt, s szerényen, mondhatni szegényesen volt felöltözve. Nagyon jelentéktelen látványt nyújtott, s végül a lelke mélyéről áradó belső erő miatt szerettem meg” – idézte az akkor légikisasszonyként dolgozó Putyinát a The Guardian című londoni napilap. Kapcsolatukat valószínűleg az ronthatta meg végleg, hogy 1999 utolsó napján Putyin megkapta elődjétől, Borisz Jelcintől az államfői címet. „A barátnőm hívott fel, s kérdezte, hallottam-e. Kérdeztem, mit? Ekkor tudtam meg, hogy a férjem elnök lesz. Egész nap sírtam, egyből megértettem ugyanis, hogy örökre vége a magánéletnek” – így emlékezett vissza az államfővé válás napjaira Ljudmila, férje Első ember című, önéletrajzi könyvében.

NÉMETH ANDRÁS