Egy lengyel történész újabb dokumentumra bukkant, amely szerint egy volt amerikai szemtanú vallomása az exhumáltak állapota alapján megerősíti: az egykori szovjet titkosszolgálat, az NKVD emberei, nem pedig a náci németek követték el a mészárlást a nyugat-oroszországi Katynban – írta szerdán a Rzeczpospolita című lengyel napilap.
Krystyna Piorkowska találta meg egy washingtoni archívumban egy amerikai katona vallomását, aki 1943-ban lengyel katonatisztek tömegsírja feltárásának szemtanúja volt Katynban. A történész szerint a tanúvallomás az 1945-ben rendezett potsdami konferencián és a nürnbergi perek során is felbukkant.
A nyolcoldalas, 1945. május 10-én keltezett dokumentum John H. Van Vliet Jr. amerikai alezredes vallomását tartalmazza, akit 1943 májusában hadifogolyként vittek a németek Katynba. Több sorstársával együtt május 13-án szemtanúja volt, ahogyan exhumálják a lengyel katonatisztek tömegsírjait.
Van Vliet Jr. eskü alatt vallotta, hogy a tömegsírokban valószínűleg évek óta feküdtek a holttestek. Az elföldelt katonákon – mint mondta – jó állapotban lévő lengyel egyenruhákat és cipőket látott, a mellettük fekvő tárgyak alapján pedig a szemtanú szerint 1940 márciusára vagy áprilisára tehető a kivégzések időpontja. E vallomásból következően sem lehettek a náci németek a vérengzés elkövetői, mint ahogy a szovjetek később állították (a németek csupán 1941 júniusában támadták meg a Szovjetuniót). Ez egyébként már ismert tény, a mostani vallomás egy újabb "mozaik" a történészek számára.
A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.
A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
