Hevesen bírálta az Európai Bizottság szerdán, hogy több tagállam is "eladásra" kínálja állampolgárságát Európán kívülieknek jelentős befektetésekért cserébe, amint azt legutóbb Málta is tette egy vitatott törvénytervezettel.
"Az állampolgárság nem áruba bocsátható - jelentette ki az Európai Parlamentben (EP) Viviane Reding igazságügyi biztos. - A tagállamoknak csak olyanoknak szabadna állampolgárságot adni, akiknek valódi kötődésük van az adott országhoz" - tette hozzá. A biztos emlékeztetett arra, hogy az uniós szerződés értelmében aki állampolgárságot kap az egyik európai államban, az automatikusan jogokra tesz szert az összes többi tagállamban is.
A munkáspárti Joseph Muscat kormánya által előterjesztett máltai törvényjavaslat mindazoknak állampolgárságot ajánl, akik készek legalább 1,15 millió eurót (mintegy 345 millió forint) átutalni az országba, s annak legalább egy részét ingatlanba fektetni. A kérdésnek szentelt, Megvásárolható uniós állampolgárság címmel lefolytatott szerdai strasbourgi vitában több EP-képviselő is felháborodásának adott hangot a kialakult gyakorlat miatt.
"Azt akarjuk, hogy vessenek véget az effajta törvényalkotásnak" - jelentette ki Manfred Weeber, a konzervatív Európai Néppárt egyik német képviselője. Marie-Christie Vergiat szélsőbaloldali francia EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a szóban forgó tervezet "csak a pénzek tisztára mosását ösztönözheti".
Az Európai Szocialisták Pártja viszont kevésbé tűnt kritikusnak a munkáspárti vallettai kormánnyal szemben - írta a francia hírügynökség. Hannes Swoboda, a szocialista frakció vezetője szerint a máltai eset alkalmat kínál arra, hogy megvitassák ezt a témát, és rávilágítsanak egy közös európai keret szükségességére.
A szocialisták azon az állásponton vannak, hogy a kérdésről hozandó határozatban, amelyről csütörtökön lesz szavazás, ne nevezzék meg Máltát, mivel "igazságtalan lenne ujjal mutogatni" egyes országokra, "miközben ez a kérdés mindannyiunkat érint" - hangoztatta Swoboda.
A lett, portugál, ciprusi, sőt brit példákat sorolva a szocialisták lényegében azt hangsúlyozták, hogy más tagállamok is indítottak hasonló befektetői letelepedési programot, igaz egyes esetekben ezzel csak tartózkodási engedélyre lehet szert tenni.
Göncz Kinga, az MSZP EP-delegációjának tagja az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint úgy fogalmazott a vitában: "Európa-szerte szaporodnak a jelenségek, amelyek megkérdőjelezik az alapértékeinket: ezek részben a válság következményei, de ha nem figyelünk rájuk időben, alááshatják az egész európai építkezést."
A magyar Országgyűlés még 2012 decemberében szavazta meg azt a törvénymódosítást, amely létrehozta Magyarországon a befektetői letelepedés jogintézményét. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, magyar államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
10 évre kitiltották az országból.
A baleset kivizsgálásának jelentése három hónapon belül készül el az illetékes miniszter szerint.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
