"Az állampolgárság nem áruba bocsátható - jelentette ki az Európai Parlamentben (EP) Viviane Reding igazságügyi biztos. - A tagállamoknak csak olyanoknak szabadna állampolgárságot adni, akiknek valódi kötődésük van az adott országhoz" - tette hozzá. A biztos emlékeztetett arra, hogy az uniós szerződés értelmében aki állampolgárságot kap az egyik európai államban, az automatikusan jogokra tesz szert az összes többi tagállamban is.

A munkáspárti Joseph Muscat kormánya által előterjesztett máltai törvényjavaslat mindazoknak állampolgárságot ajánl, akik készek legalább 1,15 millió eurót (mintegy 345 millió forint) átutalni az országba, s annak legalább egy részét ingatlanba fektetni. A kérdésnek szentelt, Megvásárolható uniós állampolgárság címmel lefolytatott szerdai strasbourgi vitában több EP-képviselő is felháborodásának adott hangot a kialakult gyakorlat miatt.

"Azt akarjuk, hogy vessenek véget az effajta törvényalkotásnak" - jelentette ki Manfred Weeber, a konzervatív Európai Néppárt egyik német képviselője. Marie-Christie Vergiat szélsőbaloldali francia EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a szóban forgó tervezet "csak a pénzek tisztára mosását ösztönözheti".

Az Európai Szocialisták Pártja viszont kevésbé tűnt kritikusnak a munkáspárti vallettai kormánnyal szemben - írta a francia hírügynökség. Hannes Swoboda, a szocialista frakció vezetője szerint a máltai eset alkalmat kínál arra, hogy megvitassák ezt a témát, és rávilágítsanak egy közös európai keret szükségességére.

A szocialisták azon az állásponton vannak, hogy a kérdésről hozandó határozatban, amelyről csütörtökön lesz szavazás, ne nevezzék meg Máltát, mivel "igazságtalan lenne ujjal mutogatni" egyes országokra, "miközben ez a kérdés mindannyiunkat érint" - hangoztatta Swoboda.

A lett, portugál, ciprusi, sőt brit példákat sorolva a szocialisták lényegében azt hangsúlyozták, hogy más tagállamok is indítottak hasonló befektetői letelepedési programot, igaz egyes esetekben ezzel csak tartózkodási engedélyre lehet szert tenni.

Göncz Kinga, az MSZP EP-delegációjának tagja az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint úgy fogalmazott a vitában: "Európa-szerte szaporodnak a jelenségek, amelyek megkérdőjelezik az alapértékeinket: ezek részben a válság következményei, de ha nem figyelünk rájuk időben, alááshatják az egész európai építkezést."

A magyar Országgyűlés még 2012 decemberében szavazta meg azt a törvénymódosítást, amely létrehozta Magyarországon a befektetői letelepedés jogintézményét. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, magyar államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük.