Barack Obama amerikai elnök csak részben fogadta meg az általa felállított tanácsadó bizottságnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési gyakorlatának reformjára vonatkozó javaslatait, és több kérdésben is a kongresszusra bízza majd a döntést - írta szerdai számában jól értesült forrásokra hivatkozva a The New York Times.
A liberális napilap annak apropóján foglalkozott az üggyel, hogy az elnök pénteken fogja kihirdetni az NSA tevékenységére vonatkozó új irányelveket.
A The New York Times szerint Obama korlátozni fogja a telefonos kommunikáció metaadataihoz való hozzáférést és garanciákat fog sürgetni a külföldiek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozóan. A lap ugyanakkor úgy értesült, hogy az elnök nem fogja jóváhagyni, hogy az adatforgalomra vonatkozó információk tárolását a telekommunikációs cégekre bízzák, és nem fogja megkövetelni azt sem, hogy a nemzetbiztonsági érdekből elvégzett, tüzetesebb megfigyelést minden esetben bírósági végzés is engedélyezze.
Az ilyen tevékenység ellenőrzésére Obama a várakozások szerint létrehozhat egy független ombudsmani pozíciót. Emellett le fog szűkülni azoknak a köre, akiknek a telefonos adatforgalmát az NSA megfigyelheti, és várhatóan le fog rövidülni a metaadatok archiválásának jelenleg ötéves időtartama is.
Az AP a Fehér Házra hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy az elnök még nem fejezte be a tanácsadó bizottság 46 ajánlásának mérlegelését.
Jogvédők azt követelik, hogy a kongresszus módosítsa a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező PATRIOT törvény 215-ös cikkelyét, mert szerintük csak ez biztosíthatja, hogy a változások túlmutassanak Obama elnökségének időtartamán.
A 215-ös cikkely értelmében a kormányzat dokumentumok széles körét foglalhatja le, amennyiben igazolni tudja: "megalapozott okkal feltételezhető", hogy a megszerezni kívánt adatok lényegesek egy olyan nyomozás szempontjából, amelynek célja, hogy "védelmet biztosítson a nemzetközi terrorizmus vagy hírszerző tevékenység ellen".
Egy szövetségi bíró decemberben alkotmányossági aggályait fejezte ki a törvénycikkel kapcsolatban, de az amerikai igazságügyi minisztérium védelmébe vette azt.
Az amerikai hírszerző szervezetek vezetői határozottan felléptek az NSA tevékenységének védelmében. Keith Alexander tábornok, az ügynökség vezetője például azt állította, hogy a szeptember 11-i terrortámadások nem történhettek volna meg, ha az NSA már akkor a jelenlegihez hasonlóan széleskörű adatmegfigyelést végez.
Az elnök a The New York Times szerint az igazságügyi minisztériumban mondja majd el az NSA reformjára vonatkozó beszédét, és memorandumot bocsát majd ki a külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott ügynökség munkájának új irányelveiről. Több hónapos előkészítést követően ez lesz Obama eddigi legnagyobb horderejű reagálása azokra a leleplezésekre, amelyeket a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden szivárogtatott ki az NSA munkájával kapcsolatban.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
