A 270 németországi harcos közül legalább tizenöten életüket veszíthették a polgárháborúban - mondta a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szóvivője, hozzátéve azonban, hogy hatósági igazolás nem támasztja alá a haláleseteket.

A BfV illetékese szerint nem mindenkiről tudják, hogy még mindig Szíriában van, vagy esetleg visszatért már Németországba. A hazaérkezettek közül csupán tucatnyiról biztos, hogy részt vett fegyveres összecsapásokban. A német biztonsági erőket régóta aggasztja, hogy az iszlamisták a szíriai polgárháború során a szélsőségesebb irányzatok felé fordulnak és azok eszmeiségét magukévá téve térnek vissza Németországba.

Az aggodalom nem egyedülálló a nyugat-európai országok körében. Francois Hollande francia elnök nemrég közölte, hogy hétszáz fiatal francia állampolgár és hivatalosan Franciaországban élő külföldi utazott eddig Szíriába, hogy az iszlamista felkelők oldalán harcoljon. Hollande szintén aggasztónak nevezte a jelenséget. Manuel Valls francia belügyminiszter szerint eddig huszonegy francia állampolgár veszett oda az összecsapásokban.

Didier Reynders belga külügyminiszter mintegy kétszáz belgiumi iszlamista szíriai jelenlétét erősítette meg, és elmondta, hogy mintegy húszan vesztették életüket a belháborúban.

Oszama Haszan, a londoni székhelyű Quilliam alapítvány szakértője elmondta, hogy a Szíriában harcoló nagy-britanniai dzsihádisták száma kétszáz és ezerkétszáz közé tehető, többségük az iszlamista an-Nuszra Front és az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) sorait erősíti.

Szakértők szerint miközben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő an-Nuszra Front és az ILIÁ tárt karokkal fogadja a külföldieket, a mérsékeltebb, többnyire nacionalista szíriai ellenzéki szervezeteknek elegük van a hívatlan harcosokból.