Gül azt mondta: azt várja Franciaországtól, hogy nem gördít majd politikai akadályokat a törökök EU-csatlakozása elé. Hollande elődje, Nicolas Sarkozy ellenezte Törökország tagjelölti státusát, és az esetleges török csatlakozás kérdése régóta nagy vitákat kelt Franciaországban. A török belépést minden tagállamnak jóvá kellene majd hagynia.

Brüsszel 2013 októberében úgy döntött, hogy újraindítja a három éve megfeneklett csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, és megnyitotta a regionális politikáról szóló tárgyalási fejezetet. Franciaország ugyancsak 2013 októberében megszüntette a fejezet megnyitására vonatkozó vétóját, ami enyhülést hozott a két ország viszonyában.

Az elvben 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, azóta azonban mindössze egy fejezetet, a tudományos kutatásról szólót tudták eredményesen lezárni.

Hollande egyébként hétfőn arra buzdította Törökországot, hogy végezze el az 1915-ben az Ottomán Birodalom által örmények százezrei ellen végrehajtott mészárlás megfelelő történelmi feldolgozását. "Az emlékezés mindig fájdalmas, viszont meg kell tenni" – mondta a francia elnök török kollégájának. A török kormány nem hajlandó népirtásnak minősíteni az 1915-ös eseményeket.

Franciaország 2001-ben elfogadott egy törvényt, amely elismeri az örmények elleni népirtás tényét. Ezután Párizs többször is kísérletet tett arra, hogy olyan jogszabállyal egészítse ki ezt, amely bünteti a népirtás tagadását.