Kedden benyújtotta lemondását Mikola Azarov ukrán kormányfő – olvasható az AP Twitter-oldalán. A két hónapja tüntető ellenzék az ő lemondását is követelte, a tiltakozásoknak azonban ettől még nem lesz vége. A kijevi parlament reggel rendkívüli ülést kezdett a válságból kivezető lépések megvitatására. Az oroszországi születésű Azarov 2010 óta áll a kormány élén.
Azarov lemondását Viktor Janukovics államfő kedd délelőttig nem fogadta el. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) párt vezetője pedig úgy reagált, ez még nem a győzelem, csak egy lépés a győzelemhez.
Azarov elköszön
AFP / Sergei Supinsky
"Az országon eluralkodott konfliktushelyzet Ukrajna gazdasági és társadalmi életét is fenyegeti, egyként veszélyezteti a társadalmat és minden állampolgárt. A kormány mindent megtett a konfliktus békés megoldásáért. Mindent megtettünk és megteszünk a vérontás és az erőszak elkerüléséért, az emberi jogok védelméért" – fogalmazott Azarov közleményében, amelyet a Kyiv Post ukrán hírportál ismertetett.
"A kormány a szélsőséges körülmények közepette is fenntartotta a gazdaság egyensúlyát és a közbiztonságot. Annak érdekében, hogy békés megoldást találjuk a problémákra, úgy döntöttem, megkérem Ukrajna államfőjét, fogadja el a lemondásomat a miniszterelnöki posztról" – fogalmazott Azarov. "Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb" - írta még.
Azarov lemondása, amely a kormány távozását vonhatja maga után, az ellenzék egyik követelése volt.
Megsemmisítették a kifogásolt törvényeket
Kedden napközben teljesített az ukrán parlament egy másik követelést is azzal, hogy megsemmisítette a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizálódásához vezettek. A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben.
Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.
Kijevi utackép a napokban
AFP / Volodymyr Shuvayev
A tiltakozások november 21-én kezdődtek, amikor Viktor Janukovics felrúgta az EU-val kötött megállapodását. Egy hónappal később pedig 15 milliárd dolláros hitelt fogadott el az oroszoktól, akik 33 százalékos engedményt is adtak Ukrajnának az orosz gáz árából.
Azarov lemondása azonban önmagában nem lesz elég az időközben egyre véresebbé váló tüntetések befejezéséhez. Az ellenzék első számú követelése az előrehozott elnökválasztás, hivatalosan ugyanis csak 2015-ben kapnának lehetőséget Janukovics leváltására. Követelik emellett az amnesztiát azok számára, akiket az EU-párti tüntetésekkel összefüggésben vettek őrizetbe, gyanúsítottak, illetve vádoltak meg.
