A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország - köztük Magyarország - hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot. A denevérek száma 1993 és 2011 között 43 százalékkal nőtt viszonylag stabil trendet követve 2003 óta - ismertette a koppenhágai székhelyű szervezet.

Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedeinek száma jelentősen szaporodott, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban azonban nem tiszta a kép. Egyetlen fajnál találtak visszaesést, a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) egyedeinek száma csökkent.

Az európai denevérpopuláció nagyon megszenvedte a 20. század második felét, az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyeik elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal való kezelése miatt jelentősen csökkent a denevérek száma. A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás számukra a klímaváltozás.

Hans Bruyninckx, az EEA vezérigazgatója szerint az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyeik megőrzése még mindig az elsődleges feladatok közé tartozik.

Akadnak, akik tartanak a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét.